Katona Martina kolléganőmmel operáltunk egy Warthin tumort, és annyira szép Conley tövist találtunk, hogy érdemesnek gondoltam lefényképezni (zöld nyíl):

Nem nagyon emlékszem ennyire szép, szinte nyílszerű Conley tövisre, úgyhogy ez tényleg megérdemli, hogy Conley POINTER-nek hívjuk, így nagybetűkkel. Ráadásul a beteg tudta az anatómiát is, az arcideg tényleg pont a nyíl hegyénél bukkant fel (kék nyíl a n. facialis):

Én a Conley tövist használom az arcideg megtalálásához annyi kiegészítéssel, hogy  a porcos hallójáratfal kipreparálása mellett a nyakra kivezetett S alakú metszés nyaki részén megkeresem a m. digastricus hátsó hasát is, persze csak a m. sternocleidomastoideus mellső éle azonosítása után, mert ott lehet jól lemenni. A digastricus hátsó hasának szintje segít a Conley tövis alatti mélység megítélésében, mert elvileg a digastricus felszínétől felületesen nem fogunk még az idegbe botlani, tehát addig nyugodtan le lehet menni a tövis előtt. A felső fotón egyébként egész jól látszik a digastricus is, az a nagy izomnyaláb a Conley fölött, tőle V alakban jobbra és kissé felületesebben pedig a sterno található.

Utána akartam nézni, hogy ki is volt Conley, és mikor találta ki ezt a jó kis landmarkot. Egy középkorban élt, nagy szakállú anatómus képe lebegett a szemem előtt, ehhez képest John J. Conley a XX. században élt fej-nyak sebész volt, aki pl. 1959-61-ben az egyik első elnöke volt az American Head and Neck Society-nek, és ha jól sikerült nyomoznom, 1978-ban írta le a Laryngoscope-ban ennek a később róla elnevezett tövisnek a jelentőségét az arcideg-sebészetben.