A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

A gége vizualizációjának fontossága dysphoniás betegnél

2012.11.09. | drHorváthTamás | komment

Címkék: gége rekedtség hangszalag foniátria dysphonia

Egy a dysphoniás, rekedt betegek kivizsgálásával kapcsolatos, nagyon meglepő eredményeket bemutató Laryngoscope cikk jelent meg online pár napja. New york-i kollégák szerint a dysphoniás betegek esetében több, mint egy nagyságrenddel (!) nagyobb eséllyel lehet jó diagnózishoz jutni flexibilis laryngoscopia vagy stroboscopia segítségével, mint a gondos anamnézis és az indirekt gégetükrözéssel együtt. Ez nagyon komoly differenciát jelent! Persze az ördög itt ül a vállamon, és azt mondogatja, hogy a tehetős amerikai gégészek a sok kütyü között elfelejtettek tükörrel vizsgálni vagy kikérdezni? Mert abban biztos voltam, hogy nagyon sokat ad egy hangszalagbetegséggel kapcsolatos panasz pontos okának meghatározásához, ha alaposabban, kinagyítva, működés közben, közelről is megnézzük a gégét. De hogy a klasszikus módszer, azaz anamnézis és tükrözés csak 5%-ban adott megfelelő diagnózist az eredmények szerint, ezzel szemben mind a stroboscopia, mind a fiberoscopia közel 70%-ban, az óriási különbség.

Ennek kapcsán visszanéztem, hogy mit mond az AAOHNS dysphonia hivatalos ajánlás, főleg, hogy ott milyen hangnemben fogalmaznak, és hát érdekesen írnak:
"the clinician should assess the patient with hoarseness by history and/or physical examination for factors that modify management, such as one or more of the following: recent surgical procedures involving the neck or affecting the recurrent laryngeal nerve, recent endotracheal intubation, radiation treatment to the neck, a history of tobacco abuse, and occupation as a singer or vocal performer"
...

"the clinician should visualize the patient’s larynx, or refer the patient to a clinician who can visualize the larynx, when hoarseness fails to resolve by a maximum of three months after onset, or irrespective of duration if a serious underlying cause is suspected."

Nekem elég dodonai ez az ajánlás, de mindegy. A Laryngoscope cikk mindenesetre bizonyos szinten szembemegy vele, hiszen az ajánlás szerint akkor kell csak vizualizáni (fiber, strobocopia) a gégét, ha 3 hónapnál régebben panaszos a beteg, vagy ha komoly betegség merül fel. Viszont a cikk ennek a procedurának pont a kiindulását tartja nem megfelelőnek, azaz azt, hogy a hagyományos vizsgálattal felmerül-e a gyanú komoly betegségre (precancerosis, rák). Én így újra átgondolva úgy vélem, hogy igen, kell és jó a fiberocopia és a stroboscopia. De azt egyszerűen nem hiszem el, hogy, a hagyományos módszereknek 5%-os a találati esélye, legalábbis hogy ez egy univerzálisan elfogadható arány lenne. Nem hiszem el, hogy ennyire rosszul vizsgálnánk tükörrel, és ennyire nem tudunk már kikérdezni betegeket.

süti beállítások módosítása