Futótűzként terjed a neten az a pár napja publikált JAMA cikk, amelyben amerikai kollégák azt vizsgálták, hogy meggyorsítja-e a penicillinszármazék amoxicillin adása az arcüreggyulladás gyógyulását.

Nem véletlen a hírverés, ugyanis az eredmény meglehetősen durvának hangzik elsőre: a Sinonasal Outcome Test-16 kérdőív alapján 3-4 nappal a kezelés megkezdését követően semmivel sem lettek jobban az amoxicillinnel kezelt betegek a placebot szedő kontrollcsoportnál. A JAMA blogján ebből azt a következtetést szűrték le, hogy az arcüreggyulladás 95%-ában felesleges antibiotikumot adni. Azért a blogbejegyzés végén ott van, hogy lehet, hogy tényleg csak 5%-ban fertőződik felül az egyébként nagyrészt vírussal induló arcüreggyulladás. Ugyanis a cikkírók csak a klinikai kép alapján válogatták be a betegeket, sem képalkotó, sem vérvétel, sem váladéktenyésztés nem történt. Így viszont kissé félreérthető a hír, mivel nem arról van szó, hogy a baktérium okozta arcüreggyulladás esetén felesleges az antibiotikum. Arról nem is beszélve, hogy a bakteriális arcüreggyulladás létrejöttében szerepet játszó baktériumok egy jó része akár rezisztens is lehet a tiszta amoxicillinre.

Pont ezért jó, hogy az Allergy Notes blogon Ves Dimov dr. jó kommentárokat és twitter reakciókat is összeszedett ("alacsony volt az antibiotikum dózisa"; "lehet, hogy részben allergia volt a háttérben"; stb.). Jópofa, hogy a cikk egyik szerzőjével felvett interjút is belinkelt:



Szóval kezeljük azért óvatosan, a maga helyi értékén ezt a hírt! Nyilván tényleg felesleges és felelőtlenség minden arcüregi panaszra antibiotikumot adni (lásd a régebbi migrénes bejegyzésem), de azért nem minden esetben van ez így.