A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Mandula körüli tályog Helsinkiben

2011.11.21. | drHorváthTamás | komment

Címkék: mandulaműtét biopszia garat fertőzéses betegségek mandula körüli tályog torokmandula

Magyarországon a mandula körüli tályog a mandulaműtét kevés abszolút indikációinak egyike. Ez nem mindenhol van így, meg egyébként is, maga a tályog kezelése is erősen eltér az egyes "iskolák" között, még országon belül is.

Az októberi European Archives of Otorhinolaryngology-ban közölt tanulmányukban finn kollégák azt vizsgálták, hogy náluk mi lesz a sorsa a mandula körüli tályogos betegeknek. Finnországban a peritonsillaris tályog nem képez abszolút indikációt a mandulaműtétre, ezért ők azt nézték, hogy a tályog után 5 éven belül végül hány beteg mandulája kerül eltávolításra. Ez a szám náluk aztán 25% lett, ami Magyarországon biztos több. De persze hiába itthon az előírás, vagyis hivatalos javallat, a betegek egy része nem jelentkezik később mandulaműtétre hazánkban sem.

Egyébként főleg a fiatal finnek szabadultak meg tályog után a manduláiktól: a 7-17 évesek között 42%-nál 5 éven belül végül tonsillectomiára került sor. Ez a szám a 30 éves vagy idősebb korosztályban 13%-ra csökken. Nyilván ott a saját döntés meghatározó, a szülő nem presszionál, meg hát a munkából való kiesés problémája is fennáll, gondolom én.

Mindenképpen érdekes volt megtudni, hogy a finneknél -legalábbis a Helsinki Egyetemen- mi maga a kezelési algoritmus. Ott a tályog menedzselését járóbeteg formában végzik, sokszor csak szúrnak és leszívják a gennyet, de nem mindig vágnak. Sajnos az nem derült ki a cikkből, hogy mikor kezdenek vágni, és mikor csak szúrnak. Viszont osztályos felvételre csak akkor kerül sor, ha nagy a gyanú gennyre, de járóbetegként nem sikerült megtalálni és eltávolítani. Ilyenkor iv. antibiotikumot is adnak, és ha ez sem segít, akkor abscess-tonsillectomiát végeznek, nem lacafacáznak, kiveszik mindkét mandulát. Ez megint csak annyiból fura, hogy ha nagy a gyanú a gennyre, akkor miért nem egyből vágnak? Helsinkiben az első tályog nem képezte mandulaműtét indikációját, tehát a beteg úgy sétált ki a kórházból, hogy a mandula maradhat. Persze csak ha nem került sor az azonnali mandulaműtétre a korábban leírtaknak megfelelően. Viszont azoknál, akiknél később mégis eltávolították a mandulát, a fő ok egyébként a visszatérő tályog volt.

süti beállítások módosítása