Sajnos előfordul, hogy egyes súlyos betegeknél tartós intubációra, lélegezetetésre van szükség. Ezzel fül- orr- gégészeti szempontból az a gond, hogy a gégén át a légcsőbe nyúló tubus a mechanikai irritáció révén a gégét és a légcsövet is károsítja. Ez rossz esetben a gége vagy a légcső heges szűkületéhez vezethet, ami később rendkívül nehezen kezelhető. Sokszor csak nagy rizikójú műtétek jönnek szóba, mint lehetséges megoldás, és nem ritka a sikertelenség, az újra beszűkülés sem. A légúti nyálkahártya károsodásának esélye a tubussal töltött idővel többé-kevésbé arányosan nő. Évtizedekkel ezelőtt már a 24 órát meghaladó intubálás - lélegeztetési igény esetén megcsinálták a tracheostomiát, azonban a tubusok minőségének javulásával, az alacsonyabb cuff nyomással, és a légutak jobb higiénéjével ez az időablak kitolódott.
Ezzel együtt, igazi konszenzus nincsen, hogy mikor is érdemes megcsinálni a tracheostomiát, meddig érdemes várni. Pont ezért, most ezt a kérdést járta körül 3 kaliforniai kolléga a szokásos Laryngoscope TRIO - Best Practice sorozatban (What is the optimal timing for tracheostomy in intubated patients?), egy rövid, irodalommal alátámasztott expert opinion keretében.
Nehéz igazságot tenni, mert a lehetséges gége- és légcsőkárosodás egy multifaktoriális dolog. Az időzítésen túl például a BMI, és a tubus mérete is számít, de lehet, hogy a tubus anyaga legalább annyit számítana, vagy még inkább a cuff gondosan beállított nyomása, a kiindulási gége- és légcsőlumen, a nyálkahártya reaktivitása, stb. Ezek nagy részét nem mérték még, és legalábbis prospektív randomizált kutatások, RCT-k keretében -az alacsony elemszám miatt- nem is lehet mérni. Vagy ha figyelembe is lehet venni 1-1 tényezőt, a torzító effektus szinte elkerülhetetlen, ha más faktorokat nem néznek.
Összességében, több systematic review és a létező RCT-k figyelembe vételével a kollégák 10 napban állapították meg a kritikus határt. Tehát ha előreláthatólag 10 napon túli lesz az intubálás, vagy ugyan eredetileg nem volt hosszabb időre tervezve, de közeledik a 10. nap, akkor érdemes megcsinálni a stomát, legalábbis légúti hegesedés szempontjából jobban jár a beteg vele. Ez talán az ITO-soknak még fontosabb info, mint a fül- orr- gégészeknek, pláne, hogy sokszor már percutan ők végzik a tracheostomiát.
Akik szeretnék még ezt a csontot rágni, annak tudom ajánlani a 8 éve született Légútbiztosítás: intubálás vs. légcsőmetszés című bejegyzést, vagy az idén 10 éves A légcsőmetszés története című posztot, amiből most láttam, hogy eltüntek a képek...
Egyébként pedig a TRIO Best practice sorozat eddigi részei:
Mikor ajánlott vagy szabad gyermekkorban orrsövényműtétet végezni? - Best practice
Kell-e szteroid vestibularis neuronitisben? - Best practice
Meddig legyen szívódrain a nyaki sebben? - Best practice
Használhatjuk-e a másik fület az adott oldali fülkürt működésének megítélésére? - Best Practice
Második szakasz cholesteatoma műtét után - Best Practice
Műtéti megoldás visszatérő arcüreg gyulladás esetén - Best Practice
Rutinszerű nyelőcső tükrözés ismert fej-nyaki carcinoma staging során - Best Practice
Antibiotikum profilaxis tiszta nyaki onkológiai műtétekhez - Best Practice
