A Clostridium botulinum nevű baktérium idegmérge, a botulinum toxin, azaz a botox egy-két évtizede már gyógyszerként is használatos az egészségügyben. Elsősorban a szépségiparban, ahol a ráncosodás ellen használják. Ugyanis a botox gátolja az izmok összehúzódásához szükséges acetil-kolin felszabadulását a mozgató idegvégződéseken, ezzel elsimítja a ráncokat.

Fél éve már írtam arról, hogy az allergiás nátha kezelésében is megpróbálkoztak a botox használatával. Most viszont megjelent egy cikk az International Journal of Oral and Maxillofacial Surgery-ben, amiben egy iraki kolléga összefoglalja, hogy a fej-nyaki régióban milyen más lehetőségek vannak a botox, mint gyógyszer használatára.

A "hagyományos" kozmetikai ránctalanítás mellett az aszimmetrikus, rossz harapás okozta egy- vagy kétoldali rágóizom megvastagodás csökkentésére is használatos a szer, és úgy néz ki, hogy a botox képes a rossz állkapocshasználat miatt kialakult  izületi fájdalmat is csökkenteni, ha az állakpocsizület környéki izomzatot infiltrálják. Azonban egyrészt ezek egyelőre a legalacsonyabb, IV-es evidencia szintű beavatkozások, mivel csak esettanulmányok támasztják alá az eredményességet, komoly átfogó vizsgálódás nem történt még. Illetve nyilván az alapbetegség megoldása, a harapási probléma megszűntetése adja a végső megoldást a fenti esetekben.

A botoxot próbálják a főleg neurológiai betegségekben (pl. Parkison betegség) jelentkező fokozott nyáltermelés csökkentésére is használni, ugyanis gátolja a szintén acetil-kolinnal vezérelt nyálmirigyek működését is. Még itt sem beszélhetünk IV-esnél magasabb evidenciaszintről, de az előzetes próbálkozások ígéretesek. Szintén tesztelés alatt áll használata a fokozott izomtónushoz kötött, azzal együttjáró arcfájdalom esetén is. Sőt, a migrén és a tenziós típusú fejfájásban is próbálkoznak botox kezeléssel. Ez utóbbi kórképekben a hatásmechanizmus sincs még feltérképezve.

Van egy egész ígéretesnek, és a fentiekhez képest gyakorlatiasabbnak tűnő kísérletezés is a botoxszal. Arcideg bénulás esetén a szemzárás nem jól működik az érintett oldalon, ezért a szaruhártya kiszáradhat, ami látásproblémákhoz vezethet. A felső szemhéjba injekciózott botox viszont jobban ellazíthatja a szemhéj izomzatát, így egy mesterséges ptosist (szemhéj süllyedés) hozva létre maga a felső szemhéj fogja védeni a szaruhártyát a kiszáradástól.

Végül, de nem utolsó sorban már II-es evidenciaszintű, hogy a botox bizonyos fej-nyaki izomtúlműködéses állapotokban jótékony hatású. Például ilyen lehet a fej-nyaki izomzatban létrejövő tic-ek, a cervicalis dystonia, illetve a tardív dyskinesia is.

Egy dolgot (vagyis az allergiával együtt két dolgot) kifelejtettek a cikkből. Nevezetesen több tanulmány is taglalta a botox pozitiv hatását adductor spasmodicus dysphonia, azaz görcsös hangszalagzárás esetén.

Érdekes dolgok ezek. Kíváncsi vagyok, hogy a fentiek közül melyik betegség kezelésében lesz majd egyszer rutinszerű a botoxkezelés, vagy legalábbis alternatíva. Szerintem túl sokban nem, bár az utóbbi, izomtúlműködéses kórképekben egyértelmű a létjogosultsága, és én az arcideg bénulás esetén is látok benne fantáziát.

(kép: botulinum toxin; forrás: wiki)