Ezzel a címmel jelent meg egy kis review-jellegű blogbejegyzés nemrég a Fauquier ENT blogon. Michael Chang kollégánk összeszedett pár, a szédülés okairól szóló aktuális közleményt (1, 2, 3, 4), amik alapján ezt a sorrendet hozta ki:

1. BPPV
2. Szorongás okozta szédülés
3. Ismeretlen eredetű szédülés
4. Ortosztatikus hipotenzió

Érdekes egy lista, az egyszer biztos, mindegyik helyezés valamilyen szinten meglepő. Például mikor még az egyetemen tanultam a fül- orr- gégészetet -ami nem is volt azért olyan régen, 1999/2000 körül-, a BPPV-t még inkább raritásként emlegették, mint olyan betegséget, amit ritkán lát az ember. Most meg már az első helyen landolt. A második helyezett szorongás is egy váratlan befutó, magamtól nem a második helyre raktam volna, bár a top 5-10-ben biztos benne lett volna nálam is. Átlag 20%-ra taksálta Michael Chang a szorongás okozta szédülést egyébként. A szorongás okozta szédülés pláne érdekes a harmadik helyezett ismeretlen eredetű szédülés vonatkozásában. Ugyanis szintén közel 20%-ban fordul elő  amikor minden vizsgálati lelet negatív, a beteg mégis szédül. Ilyenkor vajon biztosan kizárták a szorongást? Sőt, a reláció megfordítva is érdekes, vagy talán még érdekesebb: vajon nem arról lehet-e szó, hogy még több az ismeretlen eredetű szédülés, csak ezen betegek egy jó része aztán ettől szorongani fog, mi pedig ezt ismerjük fel? Szerintem ez simán benne van a pakliban. Végül a felállás során, hirtelen leeső vérnyomás miatt bekövetkező szédülés negyedik helye is meglepően előkelő. Hol van a nyaki gerincprobléma, mint ok, hol van a magas vérnyomás? Ezek mind klasszikus okok, amik úgy tűnik már nem állják meg a helyüket, legalábbis nem annyira gyakoriak, mint azt régen hittük. Én még a vestibularis migrén előretörését várom, bár lehet, hogy a top 5-be nem fog sohasem bekerülni.