A légkondinak köszönhetően életemben először arcüreggyulladásom lett, ami rögtön egy jó kis arcüreg-öblítésbe torkollt, miután 3 héten keresztül hiába kezeltem magam mindenféle gyógyszerrel. Használtam lohasztó orrcseppet, szteroidos orrsprayt, nem szteroid gyulladásgátlót, antihisztamint, acetil-ciszteint, 1 kúra amoxicillin-klavulánsavat, és semmi hatás. Iszonyatosan dugult a bal orrfelem, nem tudtam kifújni a benn lifegő trutyit, csak minden másnap jött valami zöld színű, ragasztó-szerű anyag, feszített az arcom, napi 10x tüsszentettem zsinórban sokat, szóval egy élmény volt. Úgyhogy ma végül úgy döntöttem, hogy elég, és át is estem életem első arcüreg-öblítésén, felakasztották a hóhért.

Az öblítés valójában sokkal jobb volt, mint amire számítottam. Na nem mondom, hogy minden napom ezzel kezdeném, de például maga a felszúrás részéből semmit sem éreztem. És aminek nagyon örültem, hogy tényleg akkor, úgy, és ott fájt, ahogy azt a betegeknek szoktuk mondani! Tiszta mázli!

Részletesen az egyes fázisokról:

1. lépés: Lohasztó vattadarab az orrba. Valójában ez volt a legrosszabb, bár lohasztásban már volt részem, szóval tudtam mire számítsak. A fájdalom 5 volt a 10-es skálán, pár másodpercig tartó, szúró fájdalom, aztán hamar zsibbadni kezdett.

2. lépés: Tetracainos vattasrófok az alsó orrkagyló alá. Az elsőből még valamit éreztem, kis szúrás, fájdalom 2/10, aztán volt 2. és 3. sróf is, azok már 0-1/10, ami a fájdalmat illeti. Mondjuk hozzá kell tenni, hogy az első lépésnek említett lohasztó vatta közel egy orrát volt az orromban, mert dolgoznom is kellett közben (speciel nem arcüreget öblíteni, bruhaha), szóval elég sokat zsibbadtam, ami nagyon jó, hogy így alakult. Szerintem ha rövidebb ideig van bennem a lohasztás, a vattasrófokat is jobban érzem.

3. lépés: Az arcüreg felszúrása. Na hát ez aztán nagy nulla volt, ami a fájdalmat illeti, kis reccsenés, ennyi.

4. lépés: Öblítés. Fájdalom 3/10, de csak rövid ideig, amíg az arcüregi szájadékból a csiríz megindult, utána már szinte csak kellemetlenség, semmi fájdalom.

Szóval ez volt velem. Persze nyilván ez nem mindig így jön ki. Volt már olyan 12 éves kis betegem, akinek szegénynek ezt így megcsináltam, mert azt mondta, hogy bírni fogja, és egyébként meg se nyikkant, egy hős volt! Nyilván neki (is) jól elzsibbadt az orra, miközben volt olyan felnőtt betegem, akinek a fentiek plusz 10 ml 1%-os lidocain submucosusan sem zsibbasztotta el az orrát eléggé -vagy túl kicsi volt a fájdalomküszöbe-, és félbe kellett hagyni az egészet. Mindenesetre én nagyobb szadizmusra készültem. Most este már nagyságrendekkel jobb az orrom, bár egy cataflam jól jött még utoljára.

Csak hogy emeljem a gusztustalansági faktort, és hitelesítsem a betegségem, kirakom ide, hogy mi jött ki az orromból: