A sorozat korábbi részeiben áttekintettük a gyermekkori nátha formáinak a legfontosabb ismérveit. Ebben a cikkeben a megjelenési formái, tünetei és társbetegségei kerülnek terítékre.

Az allergiás nátha leggyakoribb tünetei az átmeneti vagy tartós orrdugulás, orrváladékozás, orrviszketés, tüsszentés. A tünetek az allergén expozíciót követően már percekkel kialakulnak és órákon át fennállhatnak izolált expozíció esetén. Gyakran látni gyermekeknél aláárkolt szemeket, azaz az alsó szemhéj barnás elszíneződését, ami az orrban lévő váladékpangás következtében alakul ki és mértéke összefügg a betegség fennállásának hosszával. Az allergiás nátha megjelenése, főleg kisebb gyermekeknél nem mindig egyértelmű. Az allergiás nátha előfordulási gyakorisága az óvodás kortól tinédzserkorig folyamatosan emelkedik. 

A fertőzéses eredetű orrnyálkahártya gyulladásokat heveny és idült formákra osztjuk, előbbinél általában vírusos eredet áll fenn és utóbbit többnyire bakteriális, ritkábban gombás fertőzés okozza. A gyermekkori felsőlégúti hurutok gyakoriságára jellemző, hogy kisgyermekeknél átlagosan 11, óvodásoknál 6, iskolásoknál 4 náthás epizód zajlik évente, ezeknek 0,2-2%-ából alakul ki komolyabb bakteriális orrmelléküreg gyulladás. A fertőzéses eredetű orrnyálkahártya gyulladások előfordulása egyértelmű csökkenést mutat az életkor előrehaladtával.

Az orr anatómiai és élettani szempontból is szoros kapcsolatban áll a szemmel, orrmelléküregekkel, orrgarattal, középfüllel, gégével, alsó légutakkal, ezért könnyen belátható, hogy az orrnyálkahártya gyulladása együtt járhat kötőhártya gyulladással, krónikus köhögéssel, szájszárazsággal, orrhangzóssággal, horkolással, esetleg légzéskimaradással.

Az allergiás kötőhártya gyulladás a leggyakoribb járulékos megbetegedés az allergiás nátha mellett, legfőbb tünetei a szemviszketés, kipirulás, könnyezés, szemkörnyéki vizenyő.

A felső légutak idült allergiás gyulladása a nyirokelemek hypertrophiájához, az orrmandula és szájpad mandula megnagyobbodásához vezethet. Megfigyelték azt is, hogy pollen szezonban az allergiás gyermekek orrmandulája lényegesen nagyobb. Alvás laboratóriumban végzett vizsgálatok során derült ki, hogy gyermekeknél szoros összefüggés áll fenn az alvás közben észlelt légzéskimaradások és allergiás nátha tünetei, orrdugulás között.

Idült középfülgyulladás, fülkürtszellőzési zavarok, halláscsökkenés szintén lehetséges következményei az orrnyálkahártya gyulladásának.

Tanulmányoktól függően a gyermekek, tinédzserek felénél-negyedénél az allergiás nátha asthmával társul. Az asthma kialakulásának egyik fontos rizikófaktora az allergiás nátha. Egy nemzetközi vizsgálat szerint a gyermekek közel 3/4-énél az asthma diagnózisának felállításakor az allergiás nátha korai jelei már fennállnak. Az allergiás nátha ugyancsak növeli az asthma miatti kórházi ápolások számát.  Ezenkívül a sürgősségi ellátást igénylő gyermekeknél a legjelentősebb rizikó tényező az allergiával társuló asthma. Felsőlégúti vírusfertőzés, allergiás túlérzékenység és allergén expozíció együttes fennállása egymást erősítve jelentősen fokozza az asthma miatti kórházi ápolás kockázatát.      

Gyermekeknél valamennyi korcsoportban gyakoribb az ekcéma és az allergiás nátha együttes előfordulása. 

Keresztallergia gyermekkorban is előfordul, azaz bizonyos ételek fogyasztását követően hasonló tünetek jelentkeznek, mint az allergiát kiváltó allergén inhalációja után (pl. alma-nyírfa pollen), azonban gyermekekre vonatkozó tanulmányok jelenleg korlátozottan állnak rendelkezésre.