A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Dysphonia (rekedtség) okai: egy aktuális cikk a témáról

2009.12.08. | drHorváthTamás |

Címkék: reflux gége rekedtség hangszalag hangszalagcsomó

 

Egy egész nagy esetszámot felölelő belga tanulmány fog napvilágot látni a decemberi Laryngoscope-ban. 882, dysphonia (rekedtség) miatt orvoshoz forduló betegnél vizsgálták a dysphoniát kiváltó okokat, illetve demográfiai következtetéseket is levontak. Egyébként itt gyorsan le szeretném szögezni, hogy nem véletlen a dysphonia és a rekedtség szó kettős használata. Magyarul gyakran és pongyolán rekedtséget mondunk, ha dysphoniáról van szó, pedig a dysphonia egy tágabb fogalom, és beszédhang képzési zavart jelent. A dysphonia talán leggyakoribb megjelenési formája a rekedtség. Én azért használtam a címben is a rekedtség szót, hogy laikusok számára betájoljam a bejegyzést.

Akkor végre rátérnék a lényegre:

A cikk szerint a dysphonia leggyakoribb oka funkcionális, azaz mikor helytelen hangszalag-használat okozza a tünetet, a hangszalagok alaki megbetegedése nélkül. A betegek 30%-ánál találtak ilyen funkcionális eltérést. Második helyen, 15%-kal a hangszalagcsomó lett a befutó, míg a harmadik helyen a gége-garati reflux (laryngopharyngealis reflux) végzett, 9%-kal. Egyébként majdnem kétszer annyi nőbetegnél találtak szervi eltérést, mint férfinél. A dysphonia miatt orvoshoz fordulók közel fele olyan munkát végez, hogy a hangját sokat kell használnia, ezen belül is a tanárok voltak legtöbben, mint szubpopuláció. Náluk még kifejezetebb volt a funkcionális eredet, 40% feletti, a többi eltérés hasonló arányokat mutatott.

A fentiekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a hangjukat sokat használók (tanárok, előadók, énekesek) szakmájuknál fogva hajlamosabbak hangképzési zavarra. Viszont úgy tűnik, szerencsére ezek közül arányaiban legtöbbször nem szervi megbetegedés, csak helytelen használat áll a háttérben. Bár ezt csak szakember tudja eldönteni. Meg fogom kérdezni Mészáros Krisztina doktornőt, hogy nála mik a körülbelüli arányok. Azt mindenesetre tudom, hogy sok az énekes betege.

 

süti beállítások módosítása