a blogról

 

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogban aktuális és érdekes szakmai témákról esik szó, elsősorban orvoskollégáknak, részben pedig betegfelvilágosítási céllal. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben.
Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, diagnózis vagy terápiás terv felállítására nem alkalmas, csak kiegészítő jellegű. Részletes jogi nyilatkozat ITT.

EgeszsegKommando


A blog írói:
horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

http://drhorvathtamas.com/

Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: horvatht [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa



dr. Varga Zsuzsa


Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: dr.zsuzsa.varga [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa

 

Facebook oldalunk:


delicious 40x40-2

 

Statisztikák



Free Page Rank Tool



 

 

Címkék

Címkefelhő

A veszélyes felső légúti vírusfertőzések örökérvényű sajátosságai

2020.04.15. | drHorváthTamás |

Címkék: történelem fertőzéses betegségek koronavírus COVID19

"A pandémia, ami most söpört át a világon, példa nélküli. Előfordultak már ennél halálosabb járványok, de azok jobban körülhatároltak voltak, és láttunk már közel ilyen széleskörű járványt is, de azok kevésbé voltak halálosak.

(...)

Három fő gátja van a megelőzésnek. Az első az emberek közönye, nem jól mérik fel a kockázatot. (...) A második a relatív szigorú, illetve nehezen kivitelezhető megelőzési szabályok. Egy bélfertőzést könnyebb kordában tartani, mert a restrikciók kevésbé befolyásolják az illető mindennapjait, de ez nem igaz egy légúti fertőzés esetében. A fertőzés láthatatlanul terjed a levegőben, az ember környezetét beborítja, és a fertőzött anyagokat kevésbé lehet jól izolálni, mint a bélfertőzés során. (...) A harmadik ok a fertőzés jellege: könnyen és gyorsan terjed, akár hosszú ideig lappanghat. Valaki hosszú napokon át fertőzhet, miközben még nem is tud róla, hogy már maga is megfertőződött.

(...)

Kizárólag egyetlen módja van a teljesen biztos megelőzésnek, ez pedig az abszolút izoláció... Ez nagyon nehezen kivitelezhető. Egyrészt, mert nehéz igazolni, hogy ki ürít vírusokat. Másrészt nem tudjuk biztosra megmondani, hogy ki az, aki immunizált már, és ki nem. Tökéletes izoláció pedig nem kivitelezhető nem hogy egy egész város, hanem akárcsak egy városrész, sőt az egyén szintjén sem."

 

Nem, a fenti idézet nem egy COVID-19-ről szóló cikkből van. Ez a szöveg 101 éve, 1919-ben, az egyik legnevesebb nemzetközi tudományos folyóiratban, a Science-ben jelent meg, ahol írtak egy összefoglalót a spanyolnátha után (The lessons of the pandemic). Nincs új a nap alatt, csak mi emberek nem tanulunk a történelemből, de legalábbis felejtünk, és általában túl optimisták vagyunk.

science_pandemic.jpg

 

Open access fül- orr- gégészeti szakmai források a COVID-19-cel kapcsolatban

2020.04.10. | drHorváthTamás |

Címkék: általános fül orr gégészet koronavírus COVID19

Az elmúlt hetekben számos olyan bejegyzést írtunk kollégáimmal itt a blogon, amik remélhetőleg segítséget nyújtanak a betegeknek a fül- orr- gégészeti panaszaik kapcsán a koronavírus járvány idején (a bejegyzések egyben: ITT). Azonban ez elsősorban egy szakmai blog, és szakmán belül is elkelhet a segítség. Elkészült a magyar szakmai kollégiumi ajánlás, ahol a fülsebészeti rész elkészítésében nekem is volt részem. Remélhetőleg ez már elérhető minden magyar fül- orr- gégésznek, azonban azoknak, akik az eredeti forrásokra kíváncsiak, illetve további, még részletesebb információra van szükségük, összeszedtem a legfontosabb, legnevesebb fül- orr- gégészeti újságokban megjelent, idevágó cikkeket. Kizárólag open access forrásokra kerestem, és kellemes meglepetésként ért, hogy a vészhelyzetben erre a szerzők (bár remélem inkább a kiadók) is gondoltak, és az összes fontos cikk ingyen elérhető.

Két csoportba szedtem a cikkeket. Az elsőben általános információk vannak fül- orr- gégészek részére, a COVID-19 fül- orr- gégészeti vonatkozásaival. A második szakaszban pedig a szakmánkon belül egyes alterületek érintettségét tárgyalják külön. Remélem hasznos lesz!

Általános megfontolások:

COVID-19 and the Otolaryngologist - Preliminary Evidence-Based Review (Laryngoscope)

Safety Recommendations for Evaluation and Surgery of the Head and Neck During the COVID-19 Pandemic (JAMA Otolaryngology–Head & Neck Surgery)

COVID‐19 pandemic: effects and evidence‐based recommendations for otolaryngology and head and neck surgery practice (Head and Neck)

Témaspecifikus cikkek:

Tracheostomia, légútbiztosítás kérdése:
Surgical Considerations for Tracheostomy During the COVID-19 Pandemic: Lessons Learned From the Severe Acute Respiratory Syndrome Outbreak (JAMA Otolaryngology–Head & Neck Surgery)

Endonasalis beavatkozások kérdése:
Endonasal Instrumentation and Aerosolization Risk in the Era of COVID-19: Simulation, Literature Review, and Proposed Mitigation Strategies (International Forum of Allergy & Rhinology)

Fej-nyaki onkológiai megfontolások:
Head and neck oncology during the COVID-19 pandemic: Reconsidering traditional treatment paradigms in light of new surgical and other multilevel risks (Oral Oncology)

A szaglás- és ízérzésvesztés, mint klinikai tünet:
Olfactory and Gustatory Dysfunctions as a Clinical Presentation of Mild-To-Moderate Forms of the Coronavirus Disease (COVID-19): A Multicenter European Study (European Archives of Oto-Rhino-Laryngology)

Allergiás nátha és lokálszteroid használat a járvány idején:
Intranasal Corticosteroids in Allergic Rhinitis in COVID-19 Infected Patients: An ARIA-EAACI Statement (Allergy)

Halláscsökkent betegek menedzselése:
Providing Health Care to Patients with Hearing Loss during COVID-19 and Physical Distancing (Laryngoscope Investigative Otolaryngology)

Fülfájás gyermekkorban - további tudnivalók koronavírus idején

2020.04.08. | drHorváthTamás |

Címkék: fül fülfájás hallójáratgyulladás gyermek fül orr gégészet külsőfül középfülgyulladás akut koronavírus COVID19

Dr. Tinku Dóra gyermek fül- orr- gégész kolléganőnk már írt a gyermekkori füldugulásról és torokfájásról. Most pedig a gyermekek fülfájásos panasza esetén próbál segíteni a szülőknek eldönteni, hogy mi állhat a fájdalom hátterében, orvoshoz kell-e rohanni, vagy sem, és otthon mivel lehet javítani az állapoton:

Külső hallójárat gyulladása

A külső hallójárat vékony hámjának a sérülése kapcsán alakul ki, ezért a fül otthoni tisztogatása (például fültisztító pálcikával) megnöveli a kialakulás kockázatát. Hajlamosít rá a bőr felázása, leggyakrabban strandolás, úszás, hajmosás kapcsán jelentkezik, ritkábban középfülgyulladás okozta fülfolyás következményeként alakul ki.
Erős fájdalom kíséri, ami a fülkagyló megmozdítására fokozódik. Láz nem jellemző, ha mégis, az a fertőzés terjedésére utal, ezért orvosi vizsgálat szükséges.
Nagyon kellemetlen, de többnyire veszélytelen megbetegedés, mely kezelésében elsődleges a fül szárazon tartása és a fájdalomcsillapítás, szájon keresztül bevehető, recept nélkül kapható készítményekkel (methamizol, ibuprofen, paracetamol). Enyhébb, kezdődő fertőzés esetében ez elegendő is. Fontos kerülni a fül melegítését, mert fokozza a gyulladásos tüneteket!
Amennyiben váladék is termelődik, vagy a tünetek fokozódnak, elhúzódnak, a gyulladás miatt a hallójárat beszűkül, szakorvosi kezelés segít. A váladék gondos eltávolítása mellett helyi kezelést alkalmazunk, mely enyhe savas oldatba áztatott gézcsík behelyezéséből áll a baktériumok szaporodásának megakadályozása céljából. Ezt a kezelőorvos a feltételezett kórokozó alapján helyi hatású antibakteriális vagy gomba ellenes kenőccsel egészítheti ki. A gézcsíkos kezelést az orvos megítélése alapján kell ismételni.
Amennyiben vizsgálat nem történt, vagy a vizsgálatot követően fül-orr-gégész szakorvos nem javasolta, kerüljék a fülcseppek használatát is!

Középfül betegségek

Jelenleg a szezonálisan halmozódó felső légúti fertőzésekhez társuló középfül megbetegedések okoznak leggyakrabban fülfájást.
Egyes vírusok (például az influenza vírus) a dobhártya gyulladását okozzák. A dobhártyán folyadék tartalmú hólyag keletkezik, mely feszítő fájdalmat okozhat, a hólyag megnyílásakor véres-savós fülfolyást észlelhetnek. Láz előfordulhat.
Az orrgarat gyulladása a fülkürt szellőzési zavarát okozva vezet a középfül megbetegedéséhez. Átmeneti esetben fülkürt-hurut jelentkezik. Ennek tünetei a füldugulás, nyeléskor, ásításkor hallható pattanó hang, nyomásváltozáskor fellépő éles, hasító fájdalom társulhat. Láz nem jellemzi.
Ha a fülkürt működése nem javul, a középfülben váladék halmozódik fel.  Bakteriális felülfertőződés esetén beszélünk heveny gennyes középfülgyulladásról. Halláspanasz, dugulás-érzés, láz társulhat. Fekvő helyzetben fokozódó heves fájdalom jellemzi, ezért gyakori, hogy alvásból ébred gyermeke fájdalomra, csecsemő-korban sokszor függőleges helyzetben tartva nyugtatható meg könnyebben a síró kicsi.
Elsődleges teendő a megfelelő fájdalom- és lázcsillapítás (paracetamol, metamizol, ibuprofen). Ezek a gyulladáscsökkentő készítmények 6-8 óra elteltével ismételten adhatók, eltérő hatóanyag tartalmú szer (pl. ibuprofen és paracetamol) 3-4 óránként ismételhető, ha a fájdalom vagy láz visszatér. Fontos még a nyálkahártya lohasztó orrcsepp alkalmazása napi 3-5 alkalommal, ami segíti a fülkürt működésének helyreállítását, szükség esetén gondos orrtisztítás. Otthoni ápolás során érdemes kerülni, hogy a gyermek fülébe víz kerüljön, a fülcseppek alkalmazása is szükségtelen. Az ágy fej-felőli vége kissé megemelhető. Lázas gyermek fülét ne melegítsék!
Tüneti terápia mellett az esetek döntő többségében 24-48 órán belül megszűnik a fájdalom, nincs szükség orvosi vizsgálatra. Ilyen esetben a nyálkahártya-lohasztó hatású orrcsepp további használata 3-4 napig még tanácsos. Gennyes fülfolyás esetén, illetve 2 éves kor felett, megfelelő fájdalomcsillapítás ellenére 48 órán túl visszatérő fülfájás orvosi vizsgálatot indokol. 2 évnél fiatalabb gyermekek esetén magas láz, elesettség esetén mielőbbi orvosi vizsgálat javasolt!
Mielőbbi szakorvosi vizsgálat szükséges az alábbi tünetek észlelésekor
• megfelelően alkalmazott fájdalom és lázcsillapítás ellenére heves fájdalom, láz, elesett állapot, elégtelen folyadék bevitel tapasztalható gyermekénél
• a fül mögötti területen észlelt duzzanat, bőrpír, érzékenység esetén
• fülfájáshoz társuló erős, nehezen csillapítható fejfájás esetén
• fülfájáshoz társuló hányás esetén

Hack the Crisis Hungary

2020.04.06. | drHorváthTamás |

Címkék: internet technológia ent house hírek általános fül orr gégészet

hack_the_crisis_hungary.jpg

Múlt hét elején, az EgészségKommandó révén kaptunk egy felkérést a Hack the Crisis Hungary szervezőitől, hogy egészségügyi szakértőként, orvosként segítsük ezt a kezdeményezést Varga Zsuzsi kolléganőmmel. A Hack the Crisis egy 48 órás maratoni fejlesztői verseny volt a koronavírus járvány kapcsán most hétvégén, és az volt a célja, hogy olyan infokommunikációs technológiai projekteket dolgozzanak ki egymással versengő csapatok, amivel az élet különböző területein lehet a COVID-19 kapcsán segíteni a társadalmat. Fantasztikus élmény volt, magáról az eseményről az EgészségKommandó blogján írtam részletesebben (Hack the Crisis Hungary).

Eszméletlen jó ötleteket láttunk, szakértettünk. Azért is tetszettek ezek az ötletek, mert a fül- orr- gégészetben kiváló módon lehetne ezek közül többet is alkalmazni (a járvány után/nélkül). Milyen lenne egy a ma már létező, elérhető technológiákkal fokozottabban digitalizált fül- orr- gégészet?

Mi lenne, ha egy már ismert, alapvetően panasz-orientált krónikus betegségben szenvedő beteg egy applikáció segítségével maga finomhangolná a kezelését? Pl. egy allergiás náthás egy applikáció segítségével monitorozná a pollenszintet, és ahhoz igazítaná a kezelését (semmi -> tengervizes orrspray -> nazálszteroid -> + szisztémás antihisztamin). Vagy egy orrpolipos, krónikus sinusitises beteg időnként SNOT22-őt, vagy valami hasonló score táblázatot töltögetne, és a nazálszteroid dózisát ahhoz igazíthatná.

Mi lenne, ha lenne egy olyan fül- orr- gégész online szakorvosi konzíliárusi elérhetőségi rendszer, amiben az ellátási területen dolgozó háziorvosok kérdéses esetben rövid videó távonzíliumot kérhetnének? A háziorvos felmegy az adatbázisba (applikáció, weboldal), és megnézi, ki elérhető (elsősorban az éppen szakrendelő orvos), és beszél vele. Vagy felad egy "konzi kérést", és aki tudja, rövid időn belül visszahívja, megválaszolja. Így feleslegesen nem kerül szakorvos elé alapellátásban is megoldható kérdés, a háziorvos tanul, segítséget kap, a fül- orr- gégésznek kevesebb munkája lesz.

Mi lenne, ha a beteg egy valamilyen objektív, paraméteresített lelete alapján előre tudná, hogy körülbelül milyen betegségek, milyen eséllyel jönnek szóba? Lehetne egy olyan chatbot, ami "kikérdezi" a beteget a pajzsmirigy ultrahang és cytológia eredménye kapcsán, és utána mögé rendel egy malignitási esélyt. Így fokozott kockázat esetén a beteg gyorsabban keres szakorvost, alacsony kockázat esetén nem rohan kivetetni a pajzsmirigy lebenyét.

Mi lenne, ha optimalizálnák a szakorvosi rendelőkbe hektikusan érkező betegmennyiséget? Ehhez kell egy olyan alkalmazás, amivel messziről a neten lehet látni, hogy hányan húztak már sorszámot a szakrendelőben, illetve hogy halad a sor, miközben sorszámot húzni (vagy QR kóddal telefonra olvasni) csak helyben lehetne. Ha valaki előre, már otthon látja, hogy mekkora a sor, akkor jobban felkészül a várakozásra az akut, komolyabb panaszával, a ráérősebb krónikus panaszosok pedig nem indulnak el, ha nagy a sor, hanem keresnek maguknak egy kevésbé zsúfolt időablakot.

A fentiek nem utópia, ezek a technológiák rendelkezésre állnak, az élet más területein már működnek. És még nagyon sok önmagában kicsinek tűnő, de volumenében már jelentősnek számító fejlesztést lehetne rövid idő alatt megcsinálni, amik rendszerszinten alkalmazva komoly segítséget jelentenének. Ezért is örülök, hogy részese lehettem a Hack the Crisis szakértői  gárdájának. Nagyon inspiráló hétvége volt!

Cikkünk a Fül- orr- gégegyógyászatban az endoszkópos dobhártyapótlásról

2020.04.04. | drHorváthTamás |

Címkék: fül fülműtét dobhártya tympanoplastica dobhártya perforáció endoszkópos fülműtét endoszkópos tympanoplastica

Járvány ide vagy oda, bizonyos lassabb átfutású dolgok most érnek be. Pár napja jelent meg a Fül- orr- gégegyógyászatban az endoszkópos dobhártyapótlásról szóló cikkünk, ami egyrészt az első hazai cikk az endoszkópos myringoplasztikáról, másrészt az eddigi legnagyobb magyar elemszámú közlés az endoszkópos fülsebészet témakörében.

Elég faramuci a helyzet, hogy az 1-2 számmal ezelőtti Fül- orr- gégegyógyászat 3. ablak rovatában jelent meg egy írásom az open access közlést támogatandó, ugyanakkor egyébként most pl. nemhogy a cikk egészére, de még az absztraktjára sem tudok linkelni, mert az újság még absztrakt szinten is el van zárva a külvilágtól. Remélem ez később változni fog. Én elég régóta a teljesen nyilvános közlés híve vagyok, a témáról is írtam már itt is 3 éve (Áltudományok, predátor újságok), és a hallócsontos cikünk is open access nemzetközi újságban jelent meg tavaly (Cikkünk a hallócsontláncolati problémákról mesotympanalis krónikus középfülgyulladásban). Mindenesetre addig is, amíg nincs változás, bemásolom ide legalább az absztraktot:

 

Dobhártya perforáció zárása endoszkópos technikával: az első 25 esetünk elemzése a perforáció jellemzői függvényében
dr. Horváth Tamás Ph.D., dr. Liktor Bálint ifj., dr. Horváth Barnabás Ph.D., dr Liktor Bálint

Bevezetés: A dobhártyapótlás sikerességét befolyásolja a perforáció mérete és elhelyezkedése. A tradicionális, mikroszkópos eljárással szemben, az endoszkópos technika esetében még hiányosak az ismereteink a perforáció tulajdonságainak hatásáról a műtéti eredményességre.
Betegek és módszer: Az első 25, centrális dobhártya perforáció zárása céljából endoszkópos myringoplasztikán átesett betegünk adatait retrospektíven elemeztük.
Eredmények: 11 beteg esetében 1, 10 betegnél 2, míg 2-2 betegnél 3, illetve mind a 4 dobhártyanegyedet érintette a perforáció. Leggyakrabban a hátsó-alsó negyedre lokalizálódott a perforáció (64%), 52%-ban a hátsó-felsőre, 48%-ban az első-alsóra, és 16%-ban az első-felsőre. A 25-ből 22 beteg esetében (88%) tudtunk zárt, légtartó dobüreget kialakítani, és a preoperatív 20 dB lég-csont közt 9,6 dB-re mérsékeltük. Az egy negyedet érintő perforációk esetében 100%-ban, a 2 negyedieknél 90%-ban, a 3, illetve mind a 4 negyedet érintőknél 50%-ban zártuk a dobüreget. 100%-ban tudtuk zárni a dobüreget, ha csak a hátsó negyedekre terjedt a perforáció. Az első-felső negyed érintettsége a legkritikusabb. Annál a 4 betegnél, akiknél a perforáció érintette az első-felső negyedet is, csak 2 esetben tudtunk zárt dobüreget létrehozni.
Konklúzió: Az endoszkópos dobhártyapótlás hatékony eljárás a centrális perforáció zárására. A mikroszkópos technikához hasonlóan, minél kisebb a perforáció, annál nagyobb eséllyel zárható a dobüreg. Hasonlóképpen jobb eséllyel zárhatók a hátsó negyedi perforációk, mint az első negyediek.

Torokfájás gyermekkorban - további tudnivalók koronavírus idején

2020.03.31. | drHorváthTamás |

Címkék: torokgyulladás garat gyermek fül orr gégészet koronavírus COVID19

Dr. Tinku Dóra gyermek fül- orr- gégész kolléganőnk nem állt meg a gyermekkori füldugulásnál, hanem a gyerkőcök torokfájása kapcsán is tud szolgálni egy csomó jó tanáccsal, mielőtt helyből orvoshoz próbálnánk rohanni itt a vérzivataros koronavírus időben:

A torokfájás gyermekeknél leggyakrabban felső-légúti fertőzés kapcsán jelentkező tünet. Gyakori, hogy a fájdalom nyeléskor fokozódik, a fülek irányába sugárzik ki. Kicsi gyermeknél, aki még nem tudja elmondani a panaszát, emiatt gyakran étvágytalanság az első jel, amit a szülő észlel, erős fájdalom esetén előfordul, hogy a gyermek a nyálát sem nyeli le.
A torok (garat) nyálkahártyája vörös, erezett, a torok-mandulák megduzzadhatnak, felszínükön lepedék is előfordulhat. A száj nyálkahártyájának elváltozásai is társulhatnak.
A torokfájást gyakran levertség, izom-vagy ízületi fájdalom előzi meg, hozzá más légúti tünet (például orrfolyás, köhögés), a nyaki, leggyakrabban az áll alatti nyirokcsomók duzzanata is társulhat. Előfordul, hogy láz is jelentkezik, mely általában pár napon belül megszűnik.

Az esetek többségében vírusfertőzés okozza a panaszokat, ilyenkor is előfordulhat láz, de tartósan (3-4 napon túl jelentkező) magas láz nem jellemző.

Bakteriális fertőzésre utalhat a 3 nap után is tartó magas láz (39 C felett), fájdalomcsillapítás mellett is 3-4 napon túl visszatérő heves fájdalom, erősen duzzadt, gennycsapokkal vagy összefüggő sárgás lepedékkel fedett mandulák, édeskés lehellet, hirtelen állapotromlás.

Teendők:
Elsődleges fontosságú a fájdalom csillapítása és megfelelő mennyiségű folyadék bevitelének biztosítása. A patikákban recept nélkül kapható, nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők csoportjába tartozó fájdalomcsillapítók (metamizol, paracetamol, ibuprofen hatóanyaggal) bármelyike alkalmazható, 6-8 óránként ismételve. Amennyiben a láz vagy a heves fájdalom hamarabb visszatérne, 3-4 óránként adható eltérő hatóanyag-csoportba tartozó készítmények (pl. ibuprofen , paracetamol). Célszerű a gyermeket 20-30 perccel a gyógyszer bevételét követően etetni, hogy a fájdalom ne zavarja az evésben, és gyakran itatni.
Javasolt az ágynyugalom, a láz csillapítását szükség esetén fizikai lázcsillapítással kiegészíteni (priznic, hűtőfürdő).
A kórokozó az esetek többségében vírus, ezért antibiotikum szedése általában nem indokolt. Bakteriális fertőzés esetén a tünetek kezdetét követően 3-4 nap elteltével jelentkeznek a garatban látható eltérések, melyek a diagnózis felállítását segítik. Amennyiben a gyermek általános állapota megengedi, hatékony fájdalom- és lázcsillapítás, megfelelő mennyiségű folyadék bevitele mellett otthoni ápolása és a tüneti szerek használata elegendő ebben az időszakban, 3-4 napon túl mutatkozó panaszok esetén elegendő a gyermekorvosi konzultáció.

Amennyiben megfelelő tüneti terápia mellett a gyermek állapota hirtelen romlik indokolt a korábbi vizsgálat. Szövődményes, kórházi ellátást igénylő fertőzésre utalhatnak az alábbi tünetek:
- egyoldali, nyeléskor a fül irányába sugárzó fájdalom
- megfelelő fájdalomcsillapítás mellett is fennálló nyelési nehezítettség vagy képtelenség
- egy oldali, hirtelen kialakult nyaki duzzanat mellett a fej fordìtásának nehezítettsége, a nyak kényszertartása
- megfelelő fájdalomcsillapítás mellett sem elegendő folyadékbevitel, kiszáradás jelei

Füldugulás gyermekkorban - további tudnivalók koronavírus idején

2020.03.26. | drHorváthTamás |

Címkék: fül fülzsír füldugulás gyermek fül orr gégészet fülkürt középfülgyulladás savós koronavírus COVID19

Tovább próbálunk segíteni a betegeknek a járvány okozta rendkívüli helyzetben azzal, hogy információt, tanácsokat adunk. Most dr. Tinku Dóra gyermek fül- orr- gégész kolléganőnk a gyermekkori füldugulás kapcsán írt le sok tudnivalót, tippet, praktikát, ami segíthet eldönteni, hogy okvetlen orvoshoz kell-e forduljunk, vagy házilag is meg tudjuk oldani a problémt, esetleg csak simán várjunk.

A fül dugultság érzését gyakran a külső hallójáratban felhalmozódott fülzsír okozza. Sokszor hajmosást követően jelentkezik, nátha, fájdalom, egyéb légúti tünetek nem kísérik.

Gyakori, hogy pár nap alatt spontán is javul a tünet, ha a felázott fülzsír dugó megszárad, illetve a fül élettani öntisztuló mechanizmusa következtében kisodródik a hallójárat bemenetébe, ahonnan már könnyű és biztonságos eltávolítani otthon is.

Megelőzésként szobahőn tárolt paraffinolajat vagy babaolajat hajmosás előtt érdemes cseppenteni gyermeke hallójáratába, ha jellemzően száraz típusú fülzsírt termel a füle vagy hajlamos fülzsír-dugó kialakulására.

Javasolt a fültisztító pálcák használatának kerülése ilyenkor és megelőzésképpen is, mert a hallójáratban mélyebbre tolt, összetömörült fülzsír fájdalmat is okozhat, a hallójárat hámján keletkező kis sérülés pedig igen fájdalmas külső hallójárat gyulladáshoz vezethet. A túl mélyre vezetett páca pedig a dobhártya és hallócsontok sérülését, következményes halláskárosodást okozhat.

A tartósan felhalmozódott fülzsír eltávolítása szakorvosi feladat, melyet az orvos szem ellenőrzés mellett végez el, de nem sürgető, amennyiben fájdalom, láz, fülfolyás nem fordul elő.

Fülkürt-hurut a másik leggyakoribb oka a gyermekkorban kialakuló füldugulás érzésnek. Egy vagy két oldalon egyszerre is jelentkezhet, gyakran nyeléskor, ásításkor pattanó hang kíséri. Előfordulhat enyhe, jellemzően orrfújáskor, nyomásváltozásra időszakosan jelentkező szúró fájdalom is.

A tünetet a fülkürt működésének átmeneti zavara okozza. Ez egy olyan járat, amely a középfület köti össze a garat felső, orrhoz közeli területével. Egészséges állapotban ez a kis járat minden nyeléskor kinyílik és szellőzteti a középfület. Azok a megbetegedések, amik ezt a működést akadályozzák, gátolják a középfülben uralkodó légnyomás kiegyenlítődését a légköri nyomással, dugulás-érzést okozva. Az orrgarat gyulladásos betegségeihez ezért gyakran társul ez a tünet. Ide tartoznak azok a vírusos vagy ritkábban bakteriális felső légúti fertőzés következtében kialakuló kórképek, mint a nátha, orrmelléküreg gyulladás, az orrmandula gyulladás. A légúti allergének által kiváltott szénanátha szintén oka lehet a fülkürt működés-zavarának.

Amennyiben gyermekénél felső légúti fertőzés tüneteit észleli, főként, ha orrfolyást vagy dugulást is tapasztal, érdemes nyálkahártya-lohasztó orrcsepp vagy orrspray használata napi 3-5 alkalommal a fülkürt átjárhatóságának biztosítása érdekében. Ezek a szerek 5-7 napig használhatók a hozzászokás veszélye nélkül. Elhúzódó betegség esetén más hatóanyagú cseppre való váltás szükséges, illetve orvosi konzultáció. Fájdalom esetén recept nélkül kapható gyulladáscsökkentő- fájdalomcsillapító szerek (ibuprofen, methamizol, paracetamol) alkalmazhatók.

Fertőző gyulladásra utaló tünetek hiányában, elhúzódó a panasz esetén, ha orrdugulást, orr- és szemviszketést, tüsszögést tapasztal gyermekénél, különösen, ha atópiás bőrbetegség vagy asthma is ismert nála vagy a közvetlen hozzátartozók körében, allergiás nátha okozhatja a panaszt. Ilyen esetben ne alkalmazzon nyálkahártya-lohasztó orrcseppet a hozzászokás veszélye miatt. Érdemes sóoldatos orrspray vagy orrmosó használata, ami eltávolíthatja az allergént az orrnyálkahártya területéről, segíti a sűrű váladék kiürítését, ezzel enyhítve a tüneteket.

Ismert légúti allergia esetén a kezelőorvos által korábban elrendelt allergia-ellenes szer és helyi steroid tartalmú orrcsepp alkalmazása javasolt (ezek vényköteles gyógyszerek, melyet a gyermekorvos is jogosult felírni).

A dugulás-érzést okozhat a középfülben felhalmozódott váladék is. Ilyen esetben gyermeke hallása is rosszabb lehet. A fülkürt működésének tartós gátoltsága (3 hónap) esetén alakul ki a krónikus savós középfül-gyulladás, melyre jellemzőek a fenti tünetek, fájdalom nem kíséri. Az ősztől tavaszig tartó időszakban gyakran esnek át felső légúti fertőzésen a gyerekek, sokszor nem telik el elegendő idő két betegség között, hogy a fülkürt működése tartósan normalizálódjon. Ezekben az esetekben, ha egyéb panasz nincs, elegendő a heveny fertőzés kezelése, későbbiekben ellenőrző vizsgálat, az állapot általában spontán rendeződik a tartós jó idő beköszöntével. Előfordul, hogy tartósan megnagyobbodott vagy krónikusan gyulladt orrmandula tartja fent ezt az állapotot. Ezekben az esetekben szakorvosi vizsgálat dönt az eltávolítás szükségességéről. Az orrmandula eltávolítása nem életmentő beavatkozás, ezért halasztható a felesleges kockázat elkerülése érdekében.

A belsőfül megbetegedéseihez is társulhat füldugulás érzés, ez azonban gyermekkorban nagyon ritkán fordul elő. Amennyiben hirtelen kialakuló halláscsökkenés és forgó jellegű szédülés kíséri, hányingerrel, hányással, nagyfokú elesettséggel, esetleg fejfájással, indokolt a mielőbbi orvosi ellátás.

Allergológia a koronavírus járvány idején

2020.03.24. | drHorváthTamás |

Címkék: allergia koronavírus COVID19

Dr. Csajbók Réka allergológus - fül- orr- gégész kolléganőnk külön összeszedte a legfontosabb allergológiai tudnivalókat a járvány idejére:

Az allergológiai kivizsgálás, ami abszolút halasztható ebben a vészterhes időben. Segítek, hogy addig is mit tud tenni, akinek tünetei vannak. Most ugyan az eső és a hó elnyomja a polleneket, de a jó idővel vissza fognak térni, a tünetek is...
Ha vizes orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, szemviszketés, könnyezés, garat vagy szájpadlás viszketés, köhögés vagy esetleg fulladás is jelentkezik, ha tavaly is volt ebben az időszakban hasonló, ha a családban a vérrokonok között is vannak allergiások, hát nagy valószínűséggel allergiás szénanátha (lenne) diagnózis.

A gyógyszertárban kapható recept nélkül is többféle antihisztamin, ezek közül a desloratadine és a levocetirzin elsősorban a korszerűbb hatóanyag, ezeket ajánlanám, tabletta a felnőtteknek napi 1x1 vagy gyerekeknek cseppek, szirupok is vannak (adagolás a tájékoztatóban). Orrsprayt elsősorban az azelasztint ajánlom, főleg orrfolyásra jó. A többi allergiára javasolt kombinált orrcseppben van vasokonstriktor hatóanyag is, ami hosszabb távon hozzászokást és nyálkahártya megvastagodást okozhat. 2-3 hétig még nem okoznak bajt. (na jó, lehet még 4 is, de több már tényleg ne!!!) Szemcseppet szintén lehet többfélét kapni recept nélkül.

Az arcmosás, hajmosás, kinti ruha levétele otthon a vírusok elleni harcban is jó hatású. Zárt ablaknál aludjunk, autóban is felhúzott ablak, légkondi és kicserélt pollenszűrő javasolt, ha majd ismét meleg lesz.

Az immunterápiáról már írtam korábban. Aki parlagfű vagy fekete üröm ellen már előző években elkezdte, nyugodtan várhat az idei kezdéssel május-júniusig, még július elején sem késünk el a hivatalos ajánlás szerint. Addig talán rendeződnek a rendelések is :). Fűkeverék ellenes kezelést már el kellett kezdeni, ha esetleg szükség lenne a következő adagra, írjanak nyugodtan, megoldjuk valahogy. Ugyanez igaz a házipor atkák elleni kezelésre is.

Akinek korábban szteroidos orrsprayt írtunk, vagy már bevált antihisztamin tablettája van, a háziorvosuktól tudnak telefonon is kérni „felhőbe fellőtt receptet”, érdemes egyből 3 havi adagot kérni.

És ami a legfontosabb: maradjanak otthon, mossanak kezet, fertőtlenítsenek és szellőztessenek!!!

Fül- orr- gégészet a koronavírus idején 2: mikor forduljunk mindenképpen orvoshoz?

2020.03.22. | drHorváthTamás |

Címkék: tanácsok általános fül orr gégészet koronavírus COVID19

Pár nappal ezelőtt leírtam (Fül- orr- gégészet a koronavírus idején), hogy miképpen tudunk pár fül- orr- gégészeti problémát otthon megoldalni, mivel a járvány miatt nagyon meg kell gondolni, hogy elmenjünk-e orvoshoz. Ugyanakkor sok olyan fül- orr- gégészeti betegség van, amik nem érnek rá. A következőkben dr. Vasvári Gergely kollégámmal összeszedtük a legfontosabb ilyen betegségeket, panaszokat, állapotokat. A lista persze nem lehet teljes, mert ahhoz egy fél tankönyvet le kellene írni, laikusok számára is érthető nyelven a legritkább szövődményekkel, daganatokkal, stb. Ez nem megy, de legalább a legfontosabb dolgok legyenek itt összeszedve:

Nem szabad halogatni a vizsgálatot, ha rosszindulatú daganat gyanúja merül fel.
Erős dohányosoknál és rendszeres alkoholfogyasztóknál a lassan kialakuló, de napok-hetek alatt fokozatosan erősődő egyoldali torokfájdalom, pláne, ha ugyanazon az oldalon fájdalmatlan nyirokcsomó duzzanattal is jár, mindenképpen felveti a rák lehetőségét, és azt vizsgálattal ki kell zárni. Egyébként a lassan, de folyamatosan növekvő, fájdalmatlan nyaki csomókat még torokpanaszok nélkül is ki kell vizsgálni (Körülírt nyaki duzzanat kivizsgálása felnőttben - clinical practice guideline). Ugyanúgy a dohányosoknál, alkoholfogyasztóknál a hetek alatt fokozatosan erősődő rekedtség vagy nyelészavar is gyanús.

Szintén fontos kérdés a fül- orr- gégészeti fertőzések lehetséges szövődményei.
A hirtelen, 1-2 nap alatt kialakuló nagyon erős egyoldali torokfájás gombócos beszéddel, rossz közérzettel, esetleg lázzal, nyelészavarral mandula körüli tályogra utal, amit jó esélyel meg kell nyitni (Mandula körüli tályog (peritonsillaris abscessus)).
Ugyanígy, felső légúti fertőzés kapcsán (torokfájás, láz) kialakult egyoldali, gyorsan növekvő nyaki duzzanat, erős nyaki fájdalommal, pláne a nyak mozgászavarával és bőrpírral nyaki tályog vagy phlegmone lehetőségét veti fel, ami akár külső nyaki feltárást is igényelhet, de nagy dózisú antibiotikumot mindenképpen (Cikkünk a súlyos nyaki fertőzésekről az European Archives of Oto- Rhino- Laryngology-ban).
Arcüreggyulladásnál a látható arcduzzanat, szemhéjduzzanat bőrpírral utal a fertőzés súlyosságára, tovaterjedésére. Agyhártyagyulladásra, mint szövődményre gyanús, ha a náthás-arcüreges panaszokhoz egyre magasabb láz és erős fejfájás társul, pláne, ha tudatzavar is. Agyhártyagyulladást középfülgyulladás is okozhat, itt az imént felsorolt panaszokat (magas láz, fejfájás, tudatzavar) középfülgyulladás, napok alatt fokozódó erős fülfájás, dugulás, hőemelkedés-láz, esetleg fülfolyás előzte meg.
Akut középfülgyulladás során, ha az erős fülfájás, füldugulás, esetleg láz, vagy fülfolyás fokozódik, és mellé elkezd fájni a fül mögötti csont is, az csecsnyúlvány gyulladásra (mastoiditis) utal, és lehet, hogy csak sürgős fülműtéttel lehet megoldani (Mastoiditis vagy sem?).

Van 1-2 traumatológiai ügy is, ami szót érdemel.
Ha fejet is érintő balesetet követően az orrból folyamatosan vízszerű folyadék csöpög-csorog, ami fokozódik előrehajoláskor vagy erőlködéskor, az koponyaalapi törést és agyvíz szivárgást is jelenthet, ami megnöveli az agyhártyagyulladás esélyét. Ez egyáltalán nem gyakori, de előfordulhat, sőt, néha a fülből is folyhat agyvíz, ha a koponya oldala törik. Ezeket ha nem is akut, de kvázi sürgető műtéttel kell megoldani, zárni a lyukat.
Szintén a fejet, orrot érintő ütés, esés kapcsán, ha külsérelmi nyom nincs is, de erős orrdugulás marad vissza, az az orrsövény heamatomájára, vérömlenyére utal, amit 1-2 napon belül le kell szívni, különben szervül a vér, és úgy marad.

Végül a belsőfülről. Ugyan a hirtelen, “varázsütésre” kialakuló egyoldali idegi halláscsökkenés, erős fülzúgás nem halálos, de a belsőfül ártalmainak kezelése annál hatékonyabb, minél korábban kezdjük el. A hallás kérdése persze nehéz, mert 100 halláscsökkenést, füldugulást panaszoló emberből kb. 1 lesz csak belsőfül eredetű, majdnem mindenki másnak csak fülzsírdugó van, de pár napon belül a illik a hirtelen halláscsökkenéssel is orvoshoz fordulni.

Fül- orr- gégészet a koronavírus idején

2020.03.19. | drHorváthTamás |

Címkék: tanácsok általános fül orr gégészet koronavírus COVID19

Háborús időket élünk az egészségügyben a koronavírus kapcsán, és most jóval nehezebb fül- orr- gégészetre eljutni, mint előtte. Radikálisan csökkentenünk kellett az orvos-beteg találkozást, mert csak így tudjuk a fertőzés terjedését lassítani.

Most a krónikus, régóta fennálló fül- orr- gégészeti problémák kivizsgálására lényegében nincs  lehetőség. Akár zavaróan horkol valaki, akár nagyon dugul az orra, akármennyire is már nagyon idegesíti a rossz hallás, ne most kezdjen nekiindulni ennek. Ha hónapokat, éveket ráért, akkor most egy kicsit még érjen rá. Örökké nem lesz koronavírus, ha meg lesz, akkor sajnos az orrdugulás lesz a legkisebb bajunk.

Szeretjük lekontrollálni a betegségeket, műtéteket, mert szeretjük látni, hogy milyen munkát végzünk, de sokszor a beteg igényli, "hogy azért nézzünk rá". Most viszont csak akkor fogunk tudni ránézni, ha orvosilag mindenképpen indokolt. Zárójelben jegyzem meg, hogy a járvány kapcsán fog felértékelődni az elektronikus orvos-beteg kapcsolattartás, ami sajnos továbbra sincs beépítve a munkákba. Ez általában csak a szabadidőnk terhére mehet, pedig jó dolog tud lenni. Ebben már több, mint 10 éves tapasztalatom van, és nagyon pártolom.

A boldog békeidőben nem ritkán úgy jöttek a betegek valamilyen fájdalommal járó fül- orr- gégészeti betegség kapcsán, hogy lényegében meg sem próbáltak fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentőt bevenni. Most már számtalan ilyen gyógyszer kapható vény nélkül, és hacsak nem például rögtön nyelésképtelenséget okoz a torokfájás, vagy a komoly fülfájás mellé magas láz is társul, akkor mindenképpen érdemes akár több napon keresztül próbálkozni fájdalomcsillapítóval, gyulladáscsökkentővel.

Van olyan betegem, aki annyira rutinos antibiotikum szedő, hogy magától tudja, hogy az arcüregére/torokpanaszaira mikor kell antibiotikumot szedni, és aztán be is jön neki. De azért ez nagyon ritka. Az antibiotikum szedésnek egyéni következményei is lehetnek (hasmenés), közegészségügyi vonatkozásai is vannak (rezisztencia kialakulása), és nem mindegy, hogy milyen fertőzésre milyen antibiotikumot szedünk. Ráadásul nem kell minden felső légúti (orr- és torok) panaszra helyből antibiotikumot adni, sőt. Úgyhogy hiába is van tartalékban otthon a gyógyszeres szekrényben antibiotikum, magától ne nagyon kezdjen szedni senki.

Ha dugul valakinek a füle, és nincs egyéb más, komoly tünete, megpróbálkozhat paraffinolajat, vagy babaolajat csöppenteni a fülébe, akár napokon át, és magának óvatosan pl. a zuhanyrózsával kimosni a fülét. Viszont ha kifejezetten fáj a fül, a hallójárat, akkor semmiképpen se nyúlkáljunk bele, semmivel, és víz se menjen bele. Egyébként a Heim Pál Kórház honlapján van egy nagyon jó, rövid összefoglaló a gyerekkori fülfájásról (ITT).

Ha valakinek elkezd dugulni az orra, akkor nyugodtan használjon recept nélküli lohasztó orrcseppet, de 7-10 napnál ne tovább. Tartós használat esetén függőség alakul ki, 11 éve ez volt az egyik első bejegyzésem itt a blogon (Orrcsepp függőség). Ha a recept nélküli orrcseppek ellenére sem akar napokon belül kidugulni az orr (és nincs egyéb, súlyosabb panasz), akkor át kell térni szteroid tartalmú orrspray-kre, amiket egyébként a háziorvos is ugyanolyan támogatással tud felírni.

Ha allergiára van gyanú (tüsszögés, vizes orrfolyás, orrdugulás, esetleg köhögés, szemviszketés), nyugodtan próbáljunk ki allergiaellenes gyógyszereket, ezeket szintén már sokszor vény nélkül lehet venni a patikában. Jót tudnak tenni a vizes orrpsray-k, orrmosók is.

Ha valakinek refluxos panaszai vannak (GERD/GORB: gyomorégés, mellkasi marás, szorítás), és ehhez járulnak krónikus torok- és/vagy gégepanaszok, akkor elég esélyes, hogy azt a reflux okozza. Ha nincsenek meg a klasszikus GERD panaszok, akkor még szintén lehet fül- orr- gégészeti (LPR) reflux egy régóta fennálló gombócérzés, krákogás, torokkaparás hátterében (Reflux fül- orr- gégészeti vonatkozásai). A refluxos panaszokon gyógyszer nélkül is lehet segíteni, legalábbis meg kell próbálni (Hogyan javíthatunk gyógyszer nélkül a refluxon?).

Mindig jobban szeretjük a szimmetrikus dolgokat, és ez hatványozottan igaz például a nyaki nyirokcsomókra. A gyorsan kialakult, kétoldali, kb. szimmetrikus nyaki nyirokcsomó duzzanat, pláne egy fiatal emberben szinte biztos, hogy jóindulatú betegség jele, tehát legalábbis nem kell vele azonnal orvoshoz rohanni. Persze megint más, ha valakinek már a fej mozdítását is nehezíti a duzzanat, és/vagy nagyon fáj a nyaka/torka, magas láza is van hozzá. stb.

Talán a fentiek segítenek fül- orr- gégészetileg boldogulni ebben a nehéz időszakban, de egyébként azon túl is.