A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Fültisztítási lehetőségek, a fülészeti szívó hangereje kapcsán

2020.09.07. | drHorváthTamás |

Címkék: fül fülzsír fültisztítás

Itt most nem házipraktikákról lesz szó, hanem a fül- orr-gégészeti eszköztárról, ha ki akarjuk takarítani a beteg fülét. Kerek 10 éve már előkerült itt a blogon, hogy a betegek nem annyira szeretik, ha szívóval takarítják ki a fülüket a fül- orr- gégészeten (Fültisztítás szívóval: vajon szeretik-e a betegek?). Ennek az egyik elsődleges oka a hangosság, és ezt nekem is viszatérően panaszolják a betegek. A hangosságot a szubjektumon túl elég sok minden befolyásolja, és most a Laryngoscope Investigative Otolaryngology-ban ezt a kérdést járták körbe (Sound levels with aural suctioning: Effects of suction size, canal moisture, and distance from the eardrum). Ez egy kadaver kutatás volt, ahol a mikrofont a dobhártya mögé, a dobüregbe helyezték, és úgy mérték a hangosságot különböző átmérőjű szívók különböző pozícióban és környezetben való alkalmazásával.

Úgy találták, hogy több, mint 95 dB-t is meghaladhatja a dobhártyát elérő hang ereje, ami már egy teherautó/vonat/fűnyíró közeli hangzását takarja. A kutatás szerint minél nagyobb átmérőjű a szívó, annál hangosabb, illetve ha a hallójáratban folyadék van, az is felerősíti a hangot. Ugyanakkor a dobhártyától való távolság nem okozott szignifikáns különbséget, viszont azért tendenciájában itt is látszódott, hogy minél közelebb van a dobhártyához a szívó, annál hangosabb a hang. Szóval ezek alapján azt javasolják a kollégák, hogy minél kisebb átmérőjű szívóval, minél rövidebb ideig dolgozzunk a hallójáratban, és lehetőleg mindezt száraz környezetben tegyük.

OK, ez így teljesen érthető, rendben van. Ugyanakkor sokszor kényszerhelyzet van, és ehhez érdemes végigvenni, hogy milyen módon tudja egy fül- orr- gégész kitisztítani a beteg fülét:

1. Fülmosás
Ez a tradícionális módja a fültisztításnak. Itt nincs zavaró hangosság, ugyanakkor gyulladt hallójárat esetén ellenjavallt a mosás, mert még jobban bedurrantja a gyulladást. Szintén nem javasolt lyukas dobhártya esetén, mivel csak beviszi a dobüregbe a szennyezett anyagot, fülzsírt, kórokozókat a víz a lyukon át. Szintén nem szerencsés nyitott technikás üregben mosni, mert panghat a víz pl. a mastoidcsúcsban, és jól beszédülhet a beteg. Mindezek mellett pedig a fülmosás után néha begyullad a fül, és hallójáratgyulladás alakul ki, illetve akár a dobhártya is beszakadhat a víztől. Szerencsére ez utóbbi elég ritka, én eddig 18 év alatt max. 4-5 ilyen beteggel találkoztam a sok ezer fülmosás mellett. Szóval a mosás sem teljesen veszélytelen, és nem minden esetben javasolt elvégezni.

2. Fültisztítás horoggal, mikrofogóval, csipesszel, vattasróffal
Egy másik -száraz és halk- lehetőség a tisztításra, hogy finom eszközökkel, elsősorban vékony horoggal benyúlunk a hallójáratba, és megpróbáljuk szem (mikroszkóp) ellenőrzése mellett kiszedni a fülzsírt. Ezeknek is előnye, hogy nincs hangja. Ugyanakkor sok beteget nagyon zavar, hogy egy már-már tű vékonyságú eszközzel matatunk a fülében, és ha hirtelen elrántják a fejüket, akkor egész komoly sérülésre is lehet számítani. Ezt előszeretettel a gyerekek csinálják, érthető okok miatt. Emellett egy szűk, gyulladt hallójáratban sem könnyű manipulálni ezekkel az eszközökkel, illetve vannak olyan állagú fülzsír dugók, amiket egész egyszerűen nem lehet kiszedni így. Pl. ha túl törmelékes, vagy krémes a fülzsír (jó étvágyat), illetve a gyulladásos váladék sem kiszedhető ilyen módon.

3. Fültisztítás szívóval
Én elfogult vagyok a szívóval, mert leginkább ezt szeretem, bár értem a hátrányait (zaj). Azért szeretem, mert itt a mosással ellentétben nem vakon szedem ki a fülzsírt, és szinte bármilyen nagyságú, állagú fülzsírdarab kiszedhető a szívóval, és a gyulladásos váladék is legkönnyebben így távolítható el (vagyis sokszor csak így), főleg egy gyulladt, duzzadt hallójáratból. Ugyanakkor tényleg hangos, meg elég fura érzés egyes betegeknél. Például egy rendszeres fültisztításra szoruló barátom mindig azt mondja, hogy olyan, mintha az agyát szívnám ki, de ezzel együtt simán végigüli a procedúrát. Szintén fontos, hogy nyitott technikás üregben a szívó is okozhat szédülést. Illetve reflektálva a szívó átmérőjére: az rendben van, hogy törekedjünk a minél kisebb átmérőjű szívó használatára, de azzal nem mindent lehet eltávolítani.

Szóval összességében, érdemes tisztában lenni a lehetőségekkel, előnyökkel hátrányokkal, és ez alapján eldönteni a fültisztítás módját, amit azért úgy illik megbeszélni a beteggel, mármint, hogy pl. hangos lesz a szívó, vagy hogy kicsit fájhat, a horoggal benyúlok. "Personalized aural toilet", ugyebár, és így fúúú, de trendi!