A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Gyermekkorban nem jellemző a Fusobacterium okozta garatgyulladás

2017.02.02. | drHorváthTamás | komment

Címkék: mandula mandulagyulladás garat fertőzéses betegségek mandula körüli tályog Fusobacterium

Az utóbbi években felértékelődött a Fusobacteriumok szerepe a torok-és mandulagyulladásban. Pl. 2 éve már írtam arról, hogy egy amerikai kutatás szerint a felnőttek tüszős mandulagyulladása hátterében többször volt kimutatható a Fusobacterium, mint a Streptococcus pyogenes, vagy hogy egy dán tanulmány azt igazolta, hogy a tinédzserkori mandula körüli tályogok nagyobb részéből Fusobacterium tenyészett ki.

Ehhez kapcsolódik az a friss, a Journal of Clinical Microbiology-ban megjelent amerikai study, ahol viszont azt írják, hogy kisgyermekkorban, 10 évesnél fiatalabb gyerekeknél szinte elenyésző, 2% alatti a Fusobacterium előfordulása, és a 14-20 évesek között is "csak" 13,5%. Az idézőjel annak szól, hogy ez azért nem kevés, minden 7-8. beteget jelenti, viszont legalábbis nem a többséget, akiknél eszerint mégiscsak a GAS (A csoportú Streptococcus) dominál. Ennek a mindennapokban inkább a Lemierre szindróma kapcsán van jelentősége, ami a vena jugularis interna szeptikus trombózisa, és ezt a Fusobacterium okozza. Nem túl gyakori, de néha előfordul, és speciel 2 ilyen esetet láttam eddig. A betegeknek a torokfájás mellett/után fájni kezdett egyik oldalon a nyaka, meg is duzzadt kicsit, jobban mondva feszessé vált, és nagyon nyomásérzékennyé. Először mindkét esetben azt hittük, hogy mély nyaki fertőzésük indul, de aztán a képalkotó ezt kizárta, viszont a trombózist az ultrahang igazolta. A antibiózison kívül más terápiát nem igényel ez a probléma, de fel kell ismerni, mert kezelés nélkül egy szeptikus trombus a vena jugularis internában legalábbis nem egy életbiztosítás.

Ami viszont még ennél is fontosabb, hogy van egy olyan tendencia is főleg az USA-ban, hogy streptococcus rapid teszt alapján kell adni antibiotikumot: ha az negatív, akkor nem is kell antibiotikum, mert nem lényeges kórokozóról lehet csak szó. Nos, a Fusobacterium nem ez a kategória, ezzel a mozgalommal nem értek egyet, remélem ez meg fog változni. Értem a célját, objektív eredmények, és nem pedig az orvosi intuíció vezesse az antibiotikum adását, de ez a rendszer mondjuk úgy, hogy nem tökéletes.

süti beállítások módosítása