a blogról

 

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogban aktuális és érdekes szakmai témákról esik szó, elsősorban orvoskollégáknak, részben pedig betegfelvilágosítási céllal. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben.
Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, diagnózis vagy terápiás terv felállítására nem alkalmas, csak kiegészítő jellegű. Részletes jogi nyilatkozat ITT.

EgeszsegKommando


A blog írói:
horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

http://drhorvathtamas.com/

Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: horvatht [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa



dr. Varga Zsuzsa


Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: dr.zsuzsa.varga [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa

 

Facebook oldalunk:


delicious 40x40-2

 

Statisztikák



Free Page Rank Tool



 

 

Címkék

Címkefelhő

Új cholesteatoma staging és klasszifikáció Japánból

2016.09.19. | HTamas |

Címkék: fül szövődmények staging dobhártya cholesteatoma középfül stádiumbeosztás cholesteatoma congenitalis Hámzsák

A japán fülsebészeti társaság új cholesteatoma klasszifikációs és staging beosztást hozott létre, és ezt most publikálták a japán fül- orr- gégészeti újságban, az Auris Nasus Larynx-ban. Az új beosztás célja a lehetőség szerinti egyszerűsítés, és az átláthatóság és logikusság növelése volt. Ez a stádiumbeosztásban egyértelműen sikerült is, amíg legalábbis csak az alapokat olvastam, a klasszifikációban viszont nem annyira. De ez utóbbit én nem a japán kollégák hibájának tartom, hanem a betegség jellegének, ez egyszerűen ilyen. Nekem mindenesetre tetszik a rendszerük alapja, ugyanakkor később bonyolódik a dolog, de először lássuk az alapokat:

Klasszifikáció:
I. Szerzett cholesteatoma
I/1. Hámzsák alapú cholesteatoma - primer szerzett cholesteatoma
  I/1/a. Pars flaccida (atticus) cholesteatoma
  I/1/b. Pars tensa cholesteatoma
  I/1/c. Kombinált (pars flaccida és tensa) cholesteatoma
I/2. Nem hámzsák alapú cholesteatoma
  I/2/a. Pars tensa perforáción át a dobüregbe kúszó elszarusodó laphám - szekunder szerzett cholesteatoma
  I/2/b. Laphám transzplantáció a dobüregbe, trauma, vagy iatrogénia (műtéti szövődmény, pl. egy sima centrális perforáció zárása kapcsán
II. Kongenitális cholesteatoma
III. Nem klasszifikálható cholesteatoma

Staging:
I. stádium: A cholesteatoma a középfül egy alrégióját érinti csak. A japánok a 4 alrégiós beosztást javasolják: protympanon (fülkürtszájadék a dobüregben és a supratubalis recessus), atticus, dobüreg, és a mastoidüreg.
II. stádium: A cholesteatoma 2 vagy több alrégióba terjed.
III. stádium: A cholesteatoma extracranialis és/vagy inratemporalis szövődményt okoz, azaz arcidegbénulást, labyrinthfistulát, a csontos hallójáratfal legalább felének destrukcióját, a teljes pars tensa letapadását (adhesiv processus, ez kissé kilóg a szövődmény sorból...), a pars petrosa destrukcióját, nyaki tályogot.
IV. stádium: A cholesteatoma intracranialis szövődményt okoz, azaz purulens meningitist, epiduralis- subduralis- vagy agytályogot, sinus thrombosis, stb.

Most jön még csak a java. Az egyes cholesteatoma típusok esetében további (al)stádiumbeosztást is létrehoztak. Pl.  az I/1/a-b cholesteatomák esetében (pars flaccida és pars tensa cholesteatomák) van I/a. stádium, amikor egy alrégió érintett, és nincs keratin akkumuláció, illetve van I/b. stádium, amikor pedig nem ürül ki a hámzsák. Ugyanígy van I/a és b stádium az I/2/a. típusú cholesteatomák esetében, azaz a klasszikus szekunder szerzett cholesteatománál, tehát mikor egy sima centrális perforáción át bekúszik az elszarusodó laphám a dobüregbe. Itt az I/a. stádium, mikor csak a dobhártya belfelszínén van az elszarusodó laphám, míg az I/b. stádium esetén rákúszik a m. tensor tympani inára, és/vagy a promontoriumra, a dobüreg medialis falára. Aztán még bonyolódik az ügy, mikor a kongenitális cholesteatoma stádiumbeosztására kerül sor, itt I/a-b-c stádium is van, attól függően, hogy a dobüreg elülső felében (I/a.), a hátsó felében (I/b.), vagy mindkettőben ott van-e a cholesteatoma (I/c.). Ez már azért kavarodás, nem? De mit lehet csinálni, ha egyszer a kongenitális forma egész más pathomechanizmussal jön létre?

És csak hogy ne unatkozzunk, még vannak opcionális további beosztási lehetőségek pl. a mastoidüreg pneumatizációját illetően (MC0-3), valamint a stapes érintettsége alapján is (S0-3,N), de ez már tényleg kezd kicsit sok lenni így nagy hirtelen. Ugyanakkor meg hát valahogy tényleg van létjogosultsága a további beosztásnak is. Az MC0 azt jelenti, hogy nincs érdemben mastoid pneumatizáció, az MC1 hogy csak az antrum körül van légtartalom, MC2 a jól pneumatizált mastoidüreg, az MC3 pedig hogy még a labyrinthblokkban is van némi pneumatizáltság. Az S0, hogy a stapes körül nincs cholesteatoma, S1, ha a superstructura megvan, de körülötte/rajta cholesteatoma vagy granuláció van, S2, ha a superstructura eltűnt, de van talp, S3, ha a talp/fülke is masszívan érintett, SN, ha nincs megfigyelhető stapes maradvány.

Ennyike. Szóval egy közepesen ronda, régóta fennálló, de nem szövődményes, a mastoidüregbe is terjedő, a stapes superstructurát is involváló, klasszikus atticus cholesteatomát ezzel a módszerrel úgy lehetne leírni, hogy II-es stádiumú I/1/a.MC2.S1 cholesteatoma. Hát ja.