A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Kivegyük-e a dobüregbe esett ventillációs tubust?

2015.09.01. | drHorváthTamás |

Címkék: fül középfül fülkürt ventillációs tubus grommet tubus

Van egy betegem, szegényt lymphoma miatt kezelik most már hosszú évek óta, hol jobban van, hol rosszabbul. A lymphoma miatt van egy folyamatos sinusitise és epipharyngitise is, gondolom részben emiatt egyik fülkürtje sem működik, semennyire sem. Csak akkor van légtartalom a dobüregben, ha berakom a tubust, az pár hónapig, max. 1-2 évig ott van, kilökődik, aztán kezdjük újra. Amikor kb. 5 éve először találkoztam vele, kiderült, hogy az egyik dobüregében, folytonos dobhártya mögött már van egy tubus. Úgy alakult, hogy régebben beesett a dobüregébe, de nem különösebben zavarta, amúgy sem hallott jól a savó miatt, idegentest reakció, vagy bármi ilyesmi meg nem volt. Megbeszéltük, hogy majd alkalomadtán majd egy tympanotomia keretében kiszedem azt a tubust, és mindig azt vártuk, hogy a lymphoma regrediáljon annyira, hogy legyen kedve befeküdni egy dobüregi megnyitásra. Ez végül elmaradt, mert aztán amikor jobban lett, akkor kiment Németországba dolgozni, most meg egy ideje megint nincs jól. Mindenesetre addig is nagyon jó szolgálatot tesz az a dobüregi tubus, mert pont megtartja a másik, jól működő tubust, mert az első pereme azon támaszkodik, így pl. az már nem tudna beesni sem. De azért idegesítő, hogy ott van, nem odavaló az.

A kérdés az, hogy egyébként jól csináltam volna-e, ha kiszedem a panaszt nem okozó tubust. Mert azért mégiscsak egy fülműtét kell hozzá a lehetséges szövődményeivel, még ha nem is túl nagy kaliberű műtétről van szó. Most megörültem, mert kanadai kollégák próbáltak erre a kérdésre adni valamifajta választ egy cikkükben. Az International Journal of Pediatric Otorhinolaryngology-ban megjelent közleményükben összeszedték azt a 10 cikket, ami eddig a szakirodalomban ezt a problémát járja körül, és ők azok metaanalízise alapján azt ajánlják, hogy vegyük ki a tubust, mert a bennhagyott tubus okozta szövődmény előfordulásának lehetősége nagyobb, mint a tympanotomia szövődményeinek esélye. Azért érdekes a kérdés, mert a felsorolt szövődmények (vezetéses halláscsökkenés, szédülés, dobhártya-perforáció, idegi halláscsökkenés, fülfolyás, BPPV) nem is okvetlen a beesett tubushoz köthetők, pláne, hogy a prezentált betegek nagy részénél a dobüregben savó volt, ami a fenti panaszok egy részét abszolút magyarázhatja. Szóval nekem emiatt nem annyira egyértelmű a válasz, de azért én is továbbra is arra szavaznék, hogy szedjük ki, mert egy óvatos tympanotomia mondjuk tényleg nem akkora kaland, pláne, ha az alsó negyedek alatt van a tubus. Ha meg pikánsabb helyen, esetleg egy csontborítást nélkülöző facialis csatornán, vagy a kerekablak fülkében, akkor meg amiatt érdemes kiszedni, mert abból nagyobb gebasz is lehet.

süti beállítások módosítása