a blogról

 

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogban aktuális és érdekes szakmai témákról esik szó, elsősorban orvoskollégáknak, részben pedig betegfelvilágosítási céllal. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben.
Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, diagnózis vagy terápiás terv felállítására nem alkalmas, csak kiegészítő jellegű. Részletes jogi nyilatkozat ITT.

EgeszsegKommando


A blog írói:
horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

http://drhorvathtamas.com/

Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: horvatht [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa



dr. Varga Zsuzsa


Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: dr.zsuzsa.varga [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa

 

Facebook oldalunk:


delicious 40x40-2

 

Statisztikák



Free Page Rank Tool



 

 

Címkék

Címkefelhő

A 43. MFOE kongresszus

2014.10.19. | HTamas |

Címkék: nyirokcsomó fül onkológia nyak fülműtét gyermek fül orr gégészet fülkürt mastoidüreg mastoidectomia blokkdisszekció nyomáskiegyenlítés

A hét második felében lezajlott a 43. nemzeti fül- orr- gégész kongresszus Tapolcán. Jó volt, szerintem hangulatilag az eddigi legjobb, ez utóbbi tényt alapjaiban meghatározták az esti sörözések és csocsómeccsek. Az előző kongresszuson szakmailag egyébként sztahanovistább voltam, de azért a csütörtök és péntek nagy részét végigültem, és most is sikerült több komoly gondolatébresztő előadásba belefutnom.

Külön ki szeretném emelni a péntek reggeli gyermek fül- orr- gégészeti szekció elején a Heim Pál Kórházból Csákányi Főorvosnő és Katona Professzor úr egymásra épülő előadásait a rossz tubaműködés és a mastoidüreg térfogatának összefüggéseiről, fülsebészeti megközelítésből. Azért volt nagyon impresszív ami elhangzott, mert szembement egy klasszikus fülsebészeti felfogással, azaz hogy minél nagyobb, szépen kidolgozott mastoidüreget készítsünk, ha már hozzányúlunk ehhez a területhez. Persze már régóta érződött, hogy ez a dogma nem szabad, hogy minden esetben uralja a mastoidsebészetet. Pl. Liktor Főorvos úr is egy jó ideje már csak egy mastoidectomiás "kémnyílást" fúr először, hogy megnézze meddig ér a hámzsák/cholesteatoma, és nem okvetlen fúrja szét az egész mastoidot. Most viszont a Heim Pál kórházban egy matematikai modell segítségével azt is megmutatták, hogy gyakran fülkürtműködési zavarral élő gyerekek esetében valójában az a jobb, ha minél kisebb térfogatú mastoidüreget hagyunk hátra, ez fülkürtproblémák esetén nyomáskiegyenlítési szempontból optimálisabb, mint a nagy mastoidüreg. Másik irányból megközelítve a dolgot: ha ki is fúrjuk az üreget, érdemes legalább részlegesen obliterálni, mindezt az Otology and Neurootology-ban nyáron publikálták is.

A másik, ami nagyon tetszett, az Lőrincz Balázs Bendegúz, Hamburgban dolgozó kollégánk előadása volt a funkcionális nyaki blokkdisszekciókról. Ennek háttere, hogy hát pongyola módon mindig funkcionális blokkdisszekciónak hívtuk a módosított radikális, ne adj Isten a szelektív blokkdisszekciókat is, ahelyett, hogy x típusú mRND, vagy SND néven neveztük volna őket. Ugyanakkor pedig az elmúlt évtizedekben szépen elfelejtődött, vagyis diplomatikusabb, ha úgy írom, hogy relativizálódott az eredeti műtéti leírás egyik nagyon fontos eleme, hogy a határos fasciaréteggel együtt, megpróbálva megőrizni annak folytonosságát, egyben vegyük ki a disszekátumot. Pedig hát ettől blokkdisszekció. Elsőre ez csak egy puszta nomenklaturális kérdésnek tűnik, pedig több annál. Ugyanis miért ne nevezzük funkcionálisnak, ha egyszer az a műtét, ez szemléletbeli dolog. Másrészt a funkcionalitás itt kettős: megőrizzük a lehető legtöbb funkciót (vénás elvezetés, izom, beidegzés), másrészt megőrizzük a műtét eredeti funkcióját: minél több potenciálisan tumoros nyirokcsomót vegyünk ki, ehhez viszont maga a műtéttechnikai szemléletünket kell újragondolni.

Végül Ráth Gábor kollégánk, a pécsi Gyermekklinika Fül- orr- gégészeti részlegvezetője alapos munkáját is érdemes megemlíteni a retrakciós öblök ellátásával kapcsolatban, mert rámutatott arra, hogy mennyire nincs konszenzus a nemzetközi szintű szakmában (sem), hogy mi a legjobb eljárás ilyen esetekben. Pont ilyenkor jó, ha jártas emberek megosztják a személyes tapasztalataikat, és how-I-do-it jelleggel irányt mutatnak.

Szóval jó volt, kár, hogy vége, de már csak két év van a következő nagy kongresszusig! :)