A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Van Gogh Meniére betegsége

2014.04.30. | VargaZs |

Címkék: szédülés meniere betegseg

Művészet kedvelő fül-orr-gégészeket, audiológusokat is szerte a világon megosztja, hogy vajon Van Gogh hogyan veszítette el jobb fülcimpáját és mi okozta halláskárosodását. Vincent Van Gogh, az impresszionizmus egyik vezéralakja azok közé a világhírű történelmi személyiségek közé tartozik, akik vélhetően Meniére betegségben szenvedtek. Bár kezelőorvosa epilepsziát és "őrültséget" diagnosztizált, a festő ismerten fülzúgástól, halláscsökkenéstől szenvedett, az erős hangokat pedig elviselhetetlennek érezte.

Prosper Meniére 1861-ben, azaz Van Gogh születése előtt már két évvel leközölte elméletét a később róla elnevezett betegségről, amely szerint az ismert tünetegyüttes hátterében belső fül probléma állhat, azonban akkoriban a XIX. század végén nem terjedtek el és nem találtak elfogadásra orvos berkekben nézetei. Így nem meglepő, hogy a művész kezelőorvosa epilepsziát diagnosztizált, amelyet követően Van Gogh önkéntesen vonult elmegyógyintézetbe 1889-ben, ahol egy évvel később önkezével vetett véget életének.

Száz éven keresztül azt gondoltuk, hogy az őrült festő epilepsziás volt és saját kézzel vágta le fülcimpáját, egészen addig, amíg 1990-ben egy neuro-otológusokból álló munkacsoport közel 800 példányát böngészte át Van Gogh családjával és barátaival folytatott levelezésének, 1884 és 1890-ben bekövetkező öngyilkossága között. Az eredményekből kiderül, hogy a folyamatosan tudatánál lévő művész súlyos, ismétlődő, rohamokban jelentkező szédüléstől szenvedett, nem pedig epilepsziás rohamai voltak. A kutatók véleménye szerint a levelezésben olvasható klinikai leírás tipikusan egy Meniére betegségben szenvedőé, nem pedig egy epilepsziás betegé. Ma már lényegesen szélesebb ismeretekkel rendelkezünk a tünetegyüttesről és azt is tudjuk, hogy a Meniére betegség tünetei okozta frusztráció gyakran okoz viselkedési zavarokat. Egyes elemzők Van Gogh "Csillagos éjszaka" című alkotásában megjelenő örvényszerű formákat, fényjelenségeket a forgó jellegű szédülés megjelenéseként értékelik.  

starry night.jpg

Forrás: http://hearinghealthmatters.org/hearinginternational/2011/the-mysterious-case-of-vincent-van-goghs-pinna/

További érdekességek olvashatók Van Gogh patográfiájáról Gerlinger professzor úr írásában: http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/2.11/gerlinger_egy_hires_bal_ful.pdf