a blogról

 

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogban aktuális és érdekes szakmai témákról esik szó, elsősorban orvoskollégáknak, részben pedig betegfelvilágosítási céllal. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben.
Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, diagnózis vagy terápiás terv felállítására nem alkalmas, csak kiegészítő jellegű. Részletes jogi nyilatkozat ITT.

EgeszsegKommando


A blog írói:
horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

http://drhorvathtamas.com/

Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: horvatht [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa



dr. Varga Zsuzsa


Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: dr.zsuzsa.varga [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa

 

Facebook oldalunk:


delicious 40x40-2

 

Statisztikák



Free Page Rank Tool



 

 

Címkék

Címkefelhő

Idén 70 éves az allergiás betegek antihisztamin terápiája

2012.03.01. | HTamas |

Címkék: történelem allergia gyógyszerek

Az Allergy Notes blogon olvastam, hogy idén 70 éve kezdték el használni az antihisztaminokat (H1 receptor blokkolókat) az allergiás betegségek kezelésére. Tavaly év végén írtak is erről egy cikket a Journal of Allergy and Clinical Immunology-ba, Ves Dimov dr. is onnan szemezgetett a blogjába (én is).

A hisztamin rendkívül sokrétű hatással bír az emberi szervezetben, az idegsejtműködéstől az egyedfejlődésen át az immunfunkciókig nagyon sok élettani (és kórélettani) folyamatot mediál. Ez utóbbi, immunológiai szerepe a H1 hisztaminreceptoron keresztül valósul meg elsősorban, ezt sikerült is az allergiás betegségek kezelésében "megcsípni". Emiatt jelenleg az allergiaellenes terápia bázisát a H1 hisztaminreceptor blokkolók adják. A H1 blokkolók a hisztaminreceptort az inakítv konformációjában stabilizálják, ezzel gátolják a működést, az antigén prezentációt, a mastocyták hisztaminürítését, sejtadhéziós fehérjék termelődését, stb.

A H1 receptor blokolók esetében gyógyszergenerációkról szokás beszélni, első és második generációs antihisztaminokról. A  nyolvanas évek közepéig csak első generációs antihisztaminok voltak a piacon, utána jelentek meg a második generációs szerek. A második generációs gyógyszerek sokkal jobb mellékhatásprofillal rendelkeznek, mint elődeik. Jellemző mellékhatás volt az altató-álmosító hatás, ezért például az első generációs antihisztaminok mellett az autóvezetést sem javasolták. Az álmosító hatás fő oka, hogy nem voltak elég szelektívek a szerek az immunológiai szerepű  H1 receptorra, emiatt a központi idegrendszeri H1 receptorok inverz agonistájaként működtek. Szintén a szelektivitás hiánya okozhat(ott) szem- és szájszárazságot, székrekedést, vagy akár szívritmuszavart, illetve az antiszerotonin hatás miatt étvágyat és súlygyarapodást is okozhatott.

Szerencsére a 2. generációs H1 blokkolók ennél jóval szelektívebbek, emiatt a mellékhatásprofiljuk is jóval előnyösebb. Egyébként kísérleti fázisban vannak a H3 és H4 blokkoló gyógyszerek is, ezek kissé másként hatnának a jelenlegi H1 antagonistáknál, de ezekkel még tudtommal nincsnek klinikai eredmények.