a blogról

 

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogban aktuális és érdekes szakmai témákról esik szó, elsősorban orvoskollégáknak, részben pedig betegfelvilágosítási céllal. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben.
Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, diagnózis vagy terápiás terv felállítására nem alkalmas, csak kiegészítő jellegű. Részletes jogi nyilatkozat ITT.

EgeszsegKommando


A blog írói:
horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

http://drhorvathtamas.com/

Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: horvatht [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa



dr. Varga Zsuzsa


Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: dr.zsuzsa.varga [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa

 

Facebook oldalunk:


delicious 40x40-2

 

Statisztikák



Free Page Rank Tool



 

 

Címkék

Címkefelhő

Az életminőség javulásának alakulása FESS műtét után

2010.12.01. | HTamas | 1 komment

Címkék: életminőség fess műtét melléküregek melléküreggyulladás idült

Olvastam egy tanulságos cikket az Otolaryngology–Head and Neck Surgery-ben a FESS műtét utáni életminőség-javulás időbeli karakterisztikájáról. A szerzők fő konklúziója, hogy a műtétet követő 6. hónapban már ugyanolyan jól van a beteg, mint a 20. hónapban, tehát ha a későbbiekben FESS műtétre vonatkozó, hosszú távú életminőség-javulást szeretne valaki vizsgálni, elég lehet csak 6 hónapig követni a beteget, nem kell hosszabb ideig. 

Természetesen azok a betegek, akik FESS műtéten esnek át, az esetek 80-90%-ban összekötik az életüket a fül- orr- gégészükkel, mivel ezen betegségek (krónikus sinusitis, orrpolip) inkább csak karban tarthatók, de nem gyógyíthatók, még a FESS műtéttel sem. A cikkben leírtak szerint csak tudományos szempontból nem szükséges tovább követni őket.

Azonban van az írásban még egy nagyon fontos mondat, amit ki is másolok ide:
"Although QOL scores in this cohort were stable over time, it is important not to overapply these findings to individual patients."
Tehát az eredmények átlagot jelentenek, de nem teljesen érvényesek minden egyes betegre. Konkréten a 6. és a 20. hónap között csak a betegek 60%-a volt életminőség szempontjából stabil, 20%-nak romlottak, 20%-nak tovább javultak a panaszai. Érdekes lenne úgy vizsgálni a betegeket, hogy külön-külön felrajzolni az életminőség görbéjüket, aztán a hasonló görbéket csoportosítva lehetne a közös nevezőket keresni. Mik azok a faktorok, amik közösek az egyes csoportokban? Óriási lenne...

Csak ez a komoly tervezésen túl elég kooperatív betegeket is igényel sajnos. Na majd ha úgy alakul, itt is toborzok betegeket a tanulmányhoz. :)