a blogról

 

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogban aktuális és érdekes szakmai témákról esik szó, elsősorban orvoskollégáknak, részben pedig betegfelvilágosítási céllal. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben.
Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, diagnózis vagy terápiás terv felállítására nem alkalmas, csak kiegészítő jellegű. Részletes jogi nyilatkozat ITT.

EgeszsegKommando


A blog írói:
horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

http://drhorvathtamas.com/

Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: horvatht [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa



dr. Varga Zsuzsa


Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: dr.zsuzsa.varga [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa

 

Facebook oldalunk:


delicious 40x40-2

 

Statisztikák



Free Page Rank Tool



 

 

Címkék

Címkefelhő

Antibiotikum kérdése idült középfülgyulladás esetén

2010.09.28. | drHorváthTamás |

Címkék: fül antibiotikum fertőzéses betegségek középfül középfülgyulladás krónikus tympanoplastica

A krónikus középfülgyulladás nem antibiotikumtól gyógyul meg, hanem fülműtéttel kezelendő, elsősorban tympanoplasticával. Ugyanakkor vannak bizonyos helyzetek, amikor antibiotikumot is kell adni, ha egyértelműen baktérium okozta felülfertőződés is áll a panaszok hátterében. Például ha szagosabbá válik a fülfolyás és megnő a váladék mennyisége, illetve legtöbbször a szövődmények hátterében is fertőzés áll.

A leggyakoribb kórokozó a Pseudomonas aeruginosa, egy fakultatív anaerob kórokozó, azaz nem okvetlen szükséges neki nagy mennyiségű levegő a jóléthez. Emellett Staphylococcus aureus is gyakran fordul elő, néha pedig Klebsiella, Proteus, vagy anaerob törzsek szaporodnak el. Alkalmasint előfordulhat polimikróbás, többféle kórokozóból álló fertőzés is. Főleg gram negatív és anaerob baktériumok szeretnek együtt lenni.

A krónikus középfülgyulladásban résztvevő kórokozók elég ellenállók az antibiotikumokra. A Pseudomonas önmagában is rezisztens nagyon sok antibiotikumra, de a többi kórokozó sem az az érzékeny fajta. Például az új Otolaryngology - Head and Neck Surgery-ben van egy új cikk erről a témáról, ahol például az esetek negyedében MRSA tenyészett ki, tehát a Staphylococcusok közül sem az érzékenyebbek, sőt. Ráadásul a tanulmány szerint a Pseudomonasok nagyon sokszor rezisztensek voltak a hagyományos kinolonszármazékokkal szemben, pedig ezek jelentik elvileg a Pseudomonas elleni kezelés egyik bázisát. Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyrészt a cikk írói koreaiak, és arrafelé nem feltétlen ugyanazok az arányok a fertőzés kórokozóit illetően, mint nálunk. Másrészt pedig a kórokozó tenyésztés néha elég nehéz feladat. Mindenesetre ők például ceftazidimet ajánlanak első vonalbeli kezelésre, ha tabletta formátumban akarunk adni antibiotikumot. Ugyanakkor helyileg, fülcsepp formában továbbra sem tartják rossznak a kinolonokat, mivel így nagyobb koncentrációban juttatható oda a gyógyszer.

Még ha a fenti cikk eredményeit nem egy az egyben fogadjuk is el, vagy legalábbis kellő óvatossággal kezeljük, akkor is azért a tendencia látható: ellenálló, makacs törzsekről van szó. Hagyományos penicillinszármazékok, elsőgenerációs (sőt másodgenerációs) cephalosporinok, makrolidok nem alkalmasak a krónikus középfülgyulladás bakteriális fellángolásának kezelésére. Sőt, alapvetően nem is szisztémásan, tabletta formában kell kezelni, hanem helyben kell rendet csinálni: gyakori fültoalett, szárítás, mellé mehet a helyi, fülcsepp antibiotikum. Szisztémásan inkább csak szövődményes esetben érdemes próbálkozni, de akkor viszont gondolni kell arra is, hogy a szövődmény jellegétől függően a vér-agy gáton is át kell mennie az antibiotikumnak.

Szövődményes esetben (facialis paresis, vestibularis izgalom, stb.) egyébként azonnal műtét szükséges, nem elég önmagában az antibiotikum.