a blogról

 

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogban aktuális és érdekes szakmai témákról esik szó, elsősorban orvoskollégáknak, részben pedig betegfelvilágosítási céllal. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben.
Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, diagnózis vagy terápiás terv felállítására nem alkalmas, csak kiegészítő jellegű. Részletes jogi nyilatkozat ITT.

EgeszsegKommando


A blog írói:
horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

http://drhorvathtamas.com/

Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: horvatht [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa



dr. Varga Zsuzsa


Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: dr.zsuzsa.varga [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa

 

Facebook oldalunk:


delicious 40x40-2

 

Statisztikák



Free Page Rank Tool



 

 

Címkék

Címkefelhő

Meniere betegség

2009.07.06. | HTamas | 2 komment

Címkék: dohányzás fül belsőfül meniere betegség betegségekről részletesebben

A róla elnevezett krónikus fül- orr- gégészeti betegséget Prosper Meniere 1861-ben írta le. Azt a nézetet vallotta - szemben a kortársaival -, hogy a rohamokban visszatérő, szédüléssel, fülzúgással, és hányással járó tünetegyüttest kiváltó patológia nem az agyban, hanem a belsőfülben keresendő. Ezzel a feltételezésel-felfedezéssel nyílt meg az út a Meniere betegség pontosabb diagnosztikájához és kezeléséhez.



 

 

 

 
(Prosper Meniere, forrás: www.meniett.com)

A Meniere betegség jelenleg még oki szinten nem gyógyítható, de 85%-ban életminőség javulás állhat be a megfelelő kezelés hatására. Nem túl gyakori az előfordulása: 15-50 ember betegszik meg 100.000-ből. Némileg több nő érintett, mint férfi, és elsődlegesen 40-50 éves korban jelentkezik. A genetikai hátterére bizonyíték, hogy családon belül halmozódást mutat.

 
Hogyan alakul ki ez a betegség?

Az ok a hallásért és egyensúlyozásért felelős belsőfül úgynevezett hártyás labyrintusában keresendő. ITT már volt szó arról, hogy a belsőfülben lassan keringő, speciális belsőfül-folyadék hogyan működik közre a hallásban. A belsőfül egyensúlyozásért felelős részében, az úgynevezett félkörös ívjáratokban ugyanezen folyadék mozgással történő elmozdulása hozza ingerületbe a megfelelő sejteket, és ezzel a mechanizmussal vagyunk képesek a mozgás érzékelésére (valamint kóros esetben szédülést érezni). Meniere betegségben áramlási akadály alakul ki a hártyás labyrintusban, mely egy bizonyos nyomásérték felett áttöri az akadályt és ilyenkor alakulnak ki a rohamok. Az áramlási akadály előtt létrejött tágulatot endolymphaticus hydrops-nak nevezzük.

A lenti ábrán kékkel kiemelve látható a bonyolult felépítésű belsőfül, a folyadékot tartalmazó hártyás labyrintussal:
 


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
(forrás: hubpages.com)


Hogyan állítjuk fel a diagnózist?

Az amerikai fül- orr- gégészeti társaság (American Academy of Otolaryngology—Head and Neck Surgery) 1995-ben egy kritériumlistát állított össze a Meniere betegség diagnózisához. Három alaptünet meglétét szükséges megfigyelni:

- Rohamokban jelentkező, visszatérő, minimum 20 percig, legfeljebb órákig tartó forgó jellegű szédülés, horizontalis nystagmussal. A rohamokat vegetatív tünetek, mint hányinger, hányás kísérhetik. A roham eszméletvesztést nem okoz, viszont a rohamok után még napokig mérsékelt egyensúlyzavar állhat fenn.
- Egyoldali fülzúgás (tinnitus) és/vagy teltségérzés a fülben.
- Hallászavar, mely jellemzően fluktuálló jellegű.

Amennyiben mindhárom fenti tünet jelentkezik, és szövettanilag is igazolt, akkor biztos a Meniere betegség diagnózisa.
Legalább két, a fentieknek megfelelő szédüléses roham, halláscsökkenés, fülzúgás esetén, szövettani lelet hiányában a betegség valószínű, de nem bizonyított.
Ha a páciensnél csak egyszer fordult elő a fenti tünetegyüttes, akkor a Meniere betegséget csak feltételezni lehet.
 
Olyan szédüléses roham előfordulása esetén, mely korábban nem fordult még elő és sem halláscsökkenés, sem fülzúgás nem kísérte, akkor más fül-orr-gégészeti vagy neurológiai okot is kell keresni a háttérben, mivel a Meniere betegség ugyan nem zárható ki, de nem valószínű.

A Meniere betegség kivizsgálásához hozzátartozik egy teljeskörű fül- or- gégészeti, audiológiai, otoneurológiai vizsgálat. Koponya MRI, laborvizsgálat, és neurológiai konzílium szintén elengedhetetlen.

 
Hogyan kezeljük a Meniere betegséget?

A kezelés célja, hogy a betegeket tünetmentessé tegyük. A diagnózis felállításához hasonlóan, a kezelés is többlépcsős. Először életmódbeli változtatásokat kell megpróbálni, ami magában foglalja a sószegény diétát, a dohányzás-, kávé-, és alkoholfogyasztás felfüggesztését. Kiegészítő gyógyszeres terápia a fenntartó vízhajtó és a rohamok alatt alkalmazott szteroid kezelés. Amennyiben hagyományos gyógyszeres úton nem lehet megszűntetni vagy ritkítani a rohamok gyakoriságát, akkor kénytelenek vagyunk az adott oldali belsőfül működését helyileg gátolni. A szédüléses tünetek ellen jó hatású lehet a középfülbe juttatott gentamycin, mellyel az anitbiotikum közismert belsőfül károsító mellékhatását fordítjuk a javunkra. Ezzel a módszerrel a szédülés elég jól kontroll alatt tartható, azonban - érthető módon - csak eleve rossz hallású betegek esetén javasolt alkalmazása.
Számos műtéti eljárást is kidolgoztak már a szédülés műtéti úton történő megszűntetésére. Az egyik módszer alapja a hártyás labyrintusban lévő szűkület felszabadítása, amivel sikeres műtét esetén a hallás megőrizhető. Azonban, ha az egész rendszert el kell távolítani, akkor az sajnos az adott oldali hallás elvesztését jelenti. Másik, igen nehéz műtéti technika az egyensúlyozásért felelős ideg szelektív átvágása, mely szintén a hallás megőrzését teszi lehetővé.