a blogról

 

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogban aktuális és érdekes szakmai témákról esik szó, elsősorban orvoskollégáknak, részben pedig betegfelvilágosítási céllal. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben.
Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, diagnózis vagy terápiás terv felállítására nem alkalmas, csak kiegészítő jellegű. Részletes jogi nyilatkozat ITT.

EgeszsegKommando


A blog írói:
horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

http://drhorvathtamas.com/

Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: horvatht [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa



dr. Varga Zsuzsa


Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: dr.zsuzsa.varga [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa

 

Facebook oldalunk:


delicious 40x40-2

 

Statisztikák



Free Page Rank Tool



 

 

Címkék

Címkefelhő

A hangszalag rákot megelőző állapotai és betegségei

2009.06.22. | HTamas |

Címkék: dohányzás gége hangszalag betegségekről részletesebben

 

A hangszalagok legsúlyosabb betegsége a rosszindulatú daganat, a rák. Sajnos az esetek igencsak döntő többségében már a kialakult betegséggel szembesülünk a gégészeti vizsgálat során, pedig gyakran a rosszindulatú daganat megjelenése előtt már látható úgynevezett rákot megelőző állapot (precancerosis). A precancerosisokban a legfontosabb, hogy intő jelek: erre a betegre oda kell figyelni, rendszeresen kontrollálni kell, ha van panasza, ha nincs, akkor is. Ugyanis a rákot megelőző állapotban már kimutatható a sejtek rossz működése, szerveződése (dysplasia). Ugyan még nem a szabályozhatalanul és korlátlanul osztódó sejttömeggel talkálkozunk (vagyis nem mi, a fül- orr- gégészek, hanem az eltávolított szövetet vizsgáló patológus), de már a kelleténél több rétegben vannak bizonyos sejtek (hyperplasia), vagy nem típusos kinézetűek (atypia), esetleg a kelleténél több szaru termelődik (hyperkeratosis), vagy akár az elfogadhatónál is több sejtosztódás látható.
 
Szövettanilag a dysplasia mértéke határozza meg, hogy mennyire áll közel a rákhoz a hangszalag. Erre egy hármas osztályozási rendszer áll rendelkezésünkre:
I-es típus: A hám felső sejtrétege hyperplasiás, esetleg hyperkeratosis figyelhető meg, atypia nincs. Ez még egyértelműen jóindulatú megbetegedést jelent.
II-es típus: Már nem csak a felső, hanem az alsó, basalis hámrétegben is több sejt figyelhető meg, előfordul sejt-atypia, több osztódó sejtalak is látható. Ez felel meg a rák "előszobájának".
III-as típus: Tulajdonképpen ez már maga a rosszindulatú daganat első stádiuma. Megjelennek az első, a nomrális hámsejtre már egyáltalán nem emlékeztető, folyamatosan osztódó sejtek, szabálytalan rétegződésben.
 
Látványra is több formában jelenhet meg a precancerosis. Leggyakrabban a túlzott szarutermelés miatt fehéres réteggel bevont hangszalagot látunk (leukoplakia):
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: tobaccofacts.info)
 
Esetleg lehet vöröses elszíneződésű a hangszalag (erythroplakia). Ez gyakran már sajnos rosszabb állapotot jelent, mint a leukoplakia:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: telemedi.net)
 
Azoknál a betgeknél, akiknél a fenti elváltozások láthatók, sürgősen szövettani mintavétel, majd szoros megfigyelés, rendszeres kontroll szükséges! Amennyiben azonosítható valamely ehhez az állapothoz vezető faktor (dohányzás, súlyos reflux, alkohol), akkor természetesen azt is rendezni kell.
 
A precancerosisok közé tartozik egy a fentiekhez nem teljesen sorolható megbetegedés is. Ez a hangszalag papilloma, ami vírusfertőzés következtében jön létre. Megkülönböztetünk úgynevezett gyermekkori papillomát, ami bár rosszabbul néz ki, mint a felnőttkori, sokszor az egész hangszalagot is beborítja, és nagyon nehéz kezelni, de mégis jobb indulatú, mint a felnőttkori, mivel nem alakul át rosszindulatú daganattá. Ezzel szemben a felnőttkori hangszalag-papilloma kisebb, általában csak egy van a hangszalagon, viszont idővel a kezeletlen esetekben átalakulhat rákká. Ezért ennek eltávolítása okvetlen szükséges!
A felnőttkori hangszalag-papilloma:
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: med.nyu.edu)