a blogról

 

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogban aktuális és érdekes szakmai témákról esik szó, elsősorban orvoskollégáknak, részben pedig betegfelvilágosítási céllal. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben.


A blog írói:
horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás

http://drhorvathtamas.com/

Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: horvatht [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa



dr. Varga Zsuzsa


Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: dr.zsuzsa.varga [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa

 


JOGI NYILATKOZAT

Kövessen minket!

Feliratkozás heti szakmai hírlevélre

 

Facebook oldalunk:


delicious 40x40-2

 

Online könyvtárunk, közösségi könyvjelzőnk a del.icio-us-ön:


web-2-0-delicious_.PNG

 

Fül- orr- gégészettel kapcsolatos képeink a Pinteresten:


pinterest 40x40-2

Statisztikák



Free Page Rank Tool



 

 

Címkék

Címkefelhő

Új cholesteatoma staging és klasszifikáció Japánból

2016.09.19. | HTamas |

Címkék: fül szövődmények staging dobhártya cholesteatoma középfül stádiumbeosztás cholesteatoma congenitalis Hámzsák

A japán fülsebészeti társaság új cholesteatoma klasszifikációs és staging beosztást hozott létre, és ezt most publikálták a japán fül- orr- gégészeti újságban, az Auris Nasus Larynx-ban. Az új beosztás célja a lehetőség szerinti egyszerűsítés, és az átláthatóság és logikusság növelése volt. Ez a stádiumbeosztásban egyértelműen sikerült is, amíg legalábbis csak az alapokat olvastam, a klasszifikációban viszont nem annyira. De ez utóbbit én nem a japán kollégák hibájának tartom, hanem a betegség jellegének, ez egyszerűen ilyen. Nekem mindenesetre tetszik a rendszerük alapja, ugyanakkor később bonyolódik a dolog, de először lássuk az alapokat:

Klasszifikáció:
I. Szerzett cholesteatoma
I/1. Hámzsák alapú cholesteatoma - primer szerzett cholesteatoma
  I/1/a. Pars flaccida (atticus) cholesteatoma
  I/1/b. Pars tensa cholesteatoma
  I/1/c. Kombinált (pars flaccida és tensa) cholesteatoma
I/2. Nem hámzsák alapú cholesteatoma
  I/2/a. Pars tensa perforáción át a dobüregbe kúszó elszarusodó laphám - szekunder szerzett cholesteatoma
  I/2/b. Laphám transzplantáció a dobüregbe, trauma, vagy iatrogénia (műtéti szövődmény, pl. egy sima centrális perforáció zárása kapcsán
II. Kongenitális cholesteatoma
III. Nem klasszifikálható cholesteatoma

Staging:
I. stádium: A cholesteatoma a középfül egy alrégióját érinti csak. A japánok a 4 alrégiós beosztást javasolják: protympanon (fülkürtszájadék a dobüregben és a supratubalis recessus), atticus, dobüreg, és a mastoidüreg.
II. stádium: A cholesteatoma 2 vagy több alrégióba terjed.
III. stádium: A cholesteatoma extracranialis és/vagy inratemporalis szövődményt okoz, azaz arcidegbénulást, labyrinthfistulát, a csontos hallójáratfal legalább felének destrukcióját, a teljes pars tensa letapadását (adhesiv processus, ez kissé kilóg a szövődmény sorból...), a pars petrosa destrukcióját, nyaki tályogot.
IV. stádium: A cholesteatoma intracranialis szövődményt okoz, azaz purulens meningitist, epiduralis- subduralis- vagy agytályogot, sinus thrombosis, stb.

Most jön még csak a java. Az egyes cholesteatoma típusok esetében további (al)stádiumbeosztást is létrehoztak. Pl.  az I/1/a-b cholesteatomák esetében (pars flaccida és pars tensa cholesteatomák) van I/a. stádium, amikor egy alrégió érintett, és nincs keratin akkumuláció, illetve van I/b. stádium, amikor pedig nem ürül ki a hámzsák. Ugyanígy van I/a és b stádium az I/2/a. típusú cholesteatomák esetében, azaz a klasszikus szekunder szerzett cholesteatománál, tehát mikor egy sima centrális perforáción át bekúszik az elszarusodó laphám a dobüregbe. Itt az I/a. stádium, mikor csak a dobhártya belfelszínén van az elszarusodó laphám, míg az I/b. stádium esetén rákúszik a m. tensor tympani inára, és/vagy a promontoriumra, a dobüreg medialis falára. Aztán még bonyolódik az ügy, mikor a kongenitális cholesteatoma stádiumbeosztására kerül sor, itt I/a-b-c stádium is van, attól függően, hogy a dobüreg elülső felében (I/a.), a hátsó felében (I/b.), vagy mindkettőben ott van-e a cholesteatoma (I/c.). Ez már azért kavarodás, nem? De mit lehet csinálni, ha egyszer a kongenitális forma egész más pathomechanizmussal jön létre?

És csak hogy ne unatkozzunk, még vannak opcionális további beosztási lehetőségek pl. a mastoidüreg pneumatizációját illetően (MC0-3), valamint a stapes érintettsége alapján is (S0-3,N), de ez már tényleg kezd kicsit sok lenni így nagy hirtelen. Ugyanakkor meg hát valahogy tényleg van létjogosultsága a további beosztásnak is. Az MC0 azt jelenti, hogy nincs érdemben mastoid pneumatizáció, az MC1 hogy csak az antrum körül van légtartalom, MC2 a jól pneumatizált mastoidüreg, az MC3 pedig hogy még a labyrinthblokkban is van némi pneumatizáltság. Az S0, hogy a stapes körül nincs cholesteatoma, S1, ha a superstructura megvan, de körülötte/rajta cholesteatoma vagy granuláció van, S2, ha a superstructura eltűnt, de van talp, S3, ha a talp/fülke is masszívan érintett, SN, ha nincs megfigyelhető stapes maradvány.

Ennyike. Szóval egy közepesen ronda, régóta fennálló, de nem szövődményes, a mastoidüregbe is terjedő, a stapes superstructurát is involváló, klasszikus atticus cholesteatomát ezzel a módszerrel úgy lehetne leírni, hogy II-es stádiumú I/1/a.MC2.S1 cholesteatoma. Hát ja.

Allergiás reakció allergia-ellenes gyógyszerre

2016.09.14. | HTamas |

Címkék: allergia gyógyszerallergia

Pár napja jelent meg egy bejegyzés az Allergy Notes blogon a gyógyszerallergiákról, benne egy érdekes esetbemutatással, amiben egy olyan durva anaphylaxiás allergiás reakcióról számolnak be, amit a betegnél pont egy allergia-ellenes gyógyszer (antihisztamin), a cetirizin váltott ki. Az illető a cetirizin már nagyon kis dózisától meghalt volna, ha nem kap egyéb más, az allergiás reakciót gátló szert (szteroid, epinephrin).

Az antihisztamin okozta allergiás reakció ismert, ugyanakkor egyáltalán nem gyakori. Idéznék is egy cikkből: " Although widely used, antihistamines rarely produce hypersensitivity reactions and few cases have been reported". Szóval létezik, de nagyon ritka. Ehhez képest, eddig a pályafutásom során legalább 30-40 beteg említette már, hogy valamelyik antihisztaminra allergiás reakciója lett. Ez szinte biztos, hogy túlzás, valószínűleg inkább mellékhatásról van szó, ami elsősorban annak köszönhető, hogy bár az újabb szerek már egyre szelektívebbek, tehát tényleg csak azokon a receptorokon hatnak, amelyeken kellene nekik, de azért ez sosem 100%-os. Ugyanakkor lehet, hogy volt köztük pár beteg, aki tényleg valóban allergiás.

De ha tényleg allergiás, mi lehet emögött? Hogy lehet valaki pont egy allergia-ellenes gyógyszerre allergiás? Igazából nem tudni, de legalább 2 lehetséges magyarázat van rá. Egyrészt nem kizárt, hogy nem is magára az aktív gyógyszermolekulára alakul ki az allergiás reakció, hanem valamelyik vivőanyagra, színezékre, stb. Egy másik magyarázat, hogy valamilyen mutáció miatt az adott antihisztamin receptor az antihisztamin allergiás betegnél nem jól működik, akár pont ellentétes jellegű további sejten belüli, vagy sejtek közötti hírátvitelt indít el az eredeti funkciójához képest. De ezt elég nehéz bizonyítani, megkockáztatom szinte lehetetlen, bár amióta teljes genomvizsgálat is megoldott, lehet, hogy a tudomány már túl is lépett rajtam. Persze a nagy magyar egészségügyi valóságnál maradva mégsem rossz a lehetetlen kifejezés.

 

Hallókészülék átverés

2016.09.05. | HTamas |

Címkék: fül hallás hallókészülék halláscsökkenés

Mikor elterjedtek a bevásárlóközpontokban, óriási fonott kosarakban, ömlesztve árusított szemüvegek, először eléggé megrökönyödtem, hogy ezt így hogy lehet eladni, ki vesz így szemüveget. Én is szemüveges vagyok, anyukám pedig szemész, és abban nőttem fel, hogy szemészeti szakvizsgálat alapján dől el, hogy mennyire rossz valakinek a látása, milyen egyéb eltérések vannak (pl. cilinder), aztán a lelet alapján pedig optikában, szakember, személyre szabottan elkészíti a szemüveget. Aztán később megértőbb lettem, mert belegondoltam, hogy egy szemvizsgálat, utána szemüvegkészítés az optikában jó pár tízezer forintba kerül, és nyilván sokan nem engedhetik meg maguknak ezt a "luxust". Tulajdonképpen akár ésszerű választásnak is tekinthető, ha nagyságrendekkel (vagy legalábbis egy nagyságrenddel) olcsóbban vesz valaki egy olyan szemüveget, amivel elfogadhatóan lát, még ha nem is tökéletesen jól. Mert azért tökéletes szemüveget így kifogni szerintem kb. lehetetlen.

Hallókészülék vásárlás így, óriási kosárban turkálás formájában -még- nem elérhető, de a neten már lehet rendelni hallókészüléket hallássegítőt. Vasvári Gergely kollégánk hívta fel a figyelmem az Átverős Oldalakon tárgyalt Hear Clear Pro 2 nevű eszközre. Érdemes rákattintani a fenti linkre, és végigvenni, hogy mivel próbálnak operálni egy ilyen készülék árusítói. Egyrészt papíron nem lehet belekötni, mert hallássegítő eszköznek hívják, nem pedig hallókészüléknek, kérdés, hogy az átlagembernek ez feltűnik-e. Szerintem nem, ezeket a finom szemantikai különbségeket sajnos a laikusok nem veszik le, csak azt látják, hogy sokkal olcsóbban tudnak venni hallókészüléket, pedig az nem is hallókészülék, csak hallássegítő. Ügyes trükk. Másrészt viszont az eszközt reklámozó oldal tele van nettó hazugsággal, a kamu betegsztoriktól kezdve a lopott képen át a kamu, 30 másodpercenként történő aktuális vásárlásokig, ezeket viszont az Átverős Oldalakon részletesen kitárgyalják, úgyhogy nem is megyek jobban bele.

Ami fontos, hogy a jó szemüveghez hasonlóan elég sokan nem tudnak kifizetni egy hallókészüléket, és nekik pont kapóra jöhet ez a lehetőség. És akár még azt is mondhatnánk, hogy hát milyen jó, mert ha nem is fog tökéletesen hallani az illető, de mégis csak jobban fog valamennyire, és akkor az egyfajta köztes megoldásként nem is annyira rossz üzlet. Ugyanakkor ezzel több potenciális gond van. Egyrészt ez a hallássegítő csak webáruházból rendelhető, tehát nem lehet kipróbálni, letesztelni, és ha nem jó, akkor visszatenni a kosárba. Kíváncsi lennék, hogy hány esetben adnak vissza pénzt egy már megvásárolt készülék visszaküldése után. Fogadni mernék, hogy a pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadnak el. Másrészt a látásromláshoz hasonlóan, ahány ember, annyiféle rossz hallás, különböző frekvenciákon különböző mértékű halláscsökkenés, na ezt egy univerzális eszköz nem fogja megoldani. Van az a mondás is, hogy a mindenre jó, az semmire sem jó. Még az egyénre szabott hallókészülék sem minden esetben komfortos a betegnek, nem okvetlen jól erősít, zavaró lehet a zaj felerősödése, stb. Végül az egész tálalása, ez a weboldal, ami tele van hazugsággal, ez nem korrekt, sőt. Szóval vigyázat!

Probiotikus orrpsray a krónikus melléküreg-gyulladás kezelésére

2016.08.30. | HTamas |

Címkék: orr orrspray probiotikum melléküregek melléküreggyulladás idült

Múlt héten írtam arról, hogy egy új tanulmány szerint az antibiotikum használat vélhetően a melléküregi flóra diverzitásának csökkentésével (és a Staphylococcus kiszelektálásával) növeli a krónikus melléküreg-gyulladás kialakulásának esélyét. Erre mintegy rímelve, Michael Chang dr a Fauquier ENT blogon 2 napja írta, hogy most folynak kutatások probiotikus orrspray-vel, aminek segítségével vissza lehet állítani a normál állapothoz közeli baktériumflórát a melléküregekben, és így majd csökkenthető lesz a gyulladás mértéke, legalábbis remélhetőleg.

Érdekes dolog, és megint előjön a tyúk vagy a tojás kérdése. A baktériumtörzsek számának csökkenése vajon oka a krónikus gyulladásnak, vagy csak velejárója? Míg az előző, antibiotikum-használatos bejegyzés alapján ez a kérdés tulajdonképpen nyitva marad, addig a probiotikumos orrspray, mint terápiás lehetőség viszont eléggé az oki faktor mellé teszi a voksot. Ez jelentősen leegyszerűsítené a dolgot, ha általánosan működne, a betegek jól járnának ezzel a hipotézissel. Ugyanakkor nekem továbbra is az a véleményem, hogy ez a betegnek csak maximum kis részében segíthet, mert nem gondolom, hogy pusztán annyi a gond a krónikus sinusitises betegeknél, hogy túl kevés fajta jó baktérium van az üregekben. Valami más probléma is van ott, nem csak ez.

Az antibiotikum használat növeli a krónikus melléküreg-gyulladás kialakulásának esélyét

2016.08.24. | HTamas |

Címkék: orr antibiotikum melléküregek melléküreggyulladás idült staphylococcus

Érdekes tanulmány jelent most meg a Laryngoscope-ban: úgy tűnik, hogy az antibiotikum használat növeli a krónikus sinusitis (CRSsNP) kialakulásának esélyét. Azt találták, hogy azoknál a betegeknél, akik az elmúlt 2 évben valamilyen nem melléküreg-gyulladás eredetű fertőzés miatt antibiotikumot kaptak, több, mint kétszerese a CRS kialakulásának esélye, mint azoknak, akik nem kaptak antibiotikumot. Azzal magyarázzák a szerzők ezt az eredményt, hogy az antibiotikum használat csökkenti a melléküreg flóra diverzitást, és alapvetően a Staphylococcust szelektálja ki, amiről régóta köztudott, hogy valamilyen köze lehet a krónikus sinusitishez. De mi a köze? Én azt gondolom, hogy alapvetően a Staphylococcusok jelenléte inkább csak következménye, nem pedig az oka a krónikus gyulladásnak, vagy legalábbis csak közvetett oka, csak médiuma. A probléma az esetek nagy részében inkább a nyálkahártya működésével van, aminek következtében könnyeben telepedik meg a beteg melléküregeiben Staphylococcus, mint az egyébként egészséges nyálkahártyájú emberben. Vagy pedig a Staphylococcusra adott immunválasz a hibás, de önmagában csak a Staphylococcus, mint minden baj forrása szerintem kevés. Ez a kutatás viszont látszólag megfordíthatja a tyúk-tojás dolgot: végül is kiszelektáljuk a Staphylococcust, ami elindítja a folyamatot. Igen ám, de akkor miért "csak" kétszeresére növeli a CRS kialakulásának esélyét? Miért nem tizenkétszeresére, vagy ötvenszeresére? Hát szerintem azért, mert csak abban a betegben jön létre CRS, akiben erre van hajlam. Aztán persze ki tudja.

Atyai pofon

2016.08.22. | HTamas |

Címkék: trauma pofon fül dobhártya hallócsontok dobhártya perforáció

traumatic_eardrum_perforation.jpg

A fenti képen a neonzöld nyíllal jelzett dobhártyaszakadás egy jobb fül hátsó-alsó dobhártya-negyedében alakult ki, mivel a beteg saját bevallása szerint nem megfelelő stílusban beszélt az édesapjával, akinek meglendült aztán a keze. Szerencsére a család már békességben érkezett vizsgálatra, ahol végül is a várakozás álláspontjára helyezkedtem. Elég jók a sanszok a spontán gyógyulásra, bár persze nem 100%. Például egy kínai vizsgálat során 504 esetből 451-ben (89%) spontán záródott a dobhártya szakadás, de egy régebbi norvég kutatás is 88%-os spontán gyógyulásról számolt be.

Ami kicsit tovább bonyolíthatja a dolgot, hogy esetleg a hallócsontláncolat is sérülhet a pofontól. Ennek aztán tényleg nagyon kicsi az esélye, de előfordulhat, sőt, még kerekablak ruptura is beleférhet, komoly szenzorineuralis halláscsökkenéssel, akár teljes süketséggel. Ami a láncolatot illeti, egy régebbi, nagy esetszámú (n=166) francia traumás vizsgálat során érdekes módon messze gyakrabban találtak izületi sérülést, mint hallócsont-törést. Pláne érdekes, hogy leggyakrabban az incudomalleolaris izület vált szét, és nem pedig az incudostapedialis izület, bár nem sokkal maradt le mögötte. Ennél jóval ritkábban fordult elő az incus diszlokációja, illetve az incus és a malleus együttes elmozdulása. Még kevesebb esetben fordult elő stapes luxatio, és ahogy feljebb írtam, csak pár esetben tört az incus, a malleus, vagy a stapes szárai. A dolgot árnyalja, hogy ezek temporalis csont traumás betegek voltak, nem pedig a hallójárat felől érkező pofonról volt szó, de vélhetően -legalábbis szerintem- a lézió mintázata olyan nagyon sokban nem különbözhet, ugyanakkor egy temporalis csont törésnél gondolom sokkal nagyobb az esély láncolati érintettségre, mint egy pofon esetében.

A láncolati érintettség elég jól megtippelhető egy hallásvizsgálattal: ha kicsi a halláscsökkenés, akkor a láncolat vélhetően nem sérült, ha nagy (kb. >30dB), akkor pedig igen. Valamilyen eséllyel képalkotó (CT) segítségével még inkább finomíthatjuk a tippünket, de azért a CT diagnózis sem biztos. Célszerű inkább a beteget követni, és ha bezáródik a perforáció, és nincs érdemi maradvány hallászavar, akkor a láncolati kérdés is megoldott.

A mastoidectomia szerepe a nem cholesteatomás krónikus otitis kezelésében

2016.08.17. | HTamas |

Címkék: fül fülműtét tympanoplastica mastoidectomia

A mastoidectomia az az alap fülműtét, amit mindenkinek tudnia kell csinálni, aki például vállal fül- orr- gégészeti ügyeletet. Ugyanakkor nem veszélytelen műtét, hiszen el lehet fúrni a n. facialist, a labyrinthblokkot, a durát szét lehet szakítani, luxálni lehet az üllőt, és még lehetne sorolni. És nem is kell, hogy valami extra rossz, krónikusan gyulladt, scleroticus mastoidüreg legyen, csak elég egy határozott Körner tövis (12), és máris megzavarhatja az ember fejét, és megnő a szövődmény kialakulásának esélye.

Emiatt lehetőség szerint illik kerülni ezt a beavatkozást, értem ezalatt, hogy ha hozzányúlunk a fülhöz, nem kell automatikusan, helyből mindig elvégezni. Itt elsősorban a "sima", nem cholesteatomás fülekre gondolok, azaz a száraz centrális perforációra, vagy az aktív, folyós krónikus otitisre, illetve a hámöböl is valójában ide tartozik, legalábbis a Scott-Brown tankönyvben, Browning szerint. Az ilyen kázusokban nem nagyon van mit várni a mastoidectomiától, mivel a betegség jellegéből adódóan ott nagy eséllyel nem találunk semmit, ami a kimenetelt befolyásolja. Csak hogy rögtön ellent is mondjak magamnak, a hámöböl két szempontból lehet kivétel. Egyrészt ha a hámöböl nagyon beterjed az atticusba illetve az antrumba, és széles atticotomia során sem érünk a mélyére, akkor esetleg egy mastoidectomiás kémnyílás segíthet az öböl aljának a kiemelésében. A másik kérdés, hogy a hámöböl létrejöttében szerepe van/lehet a dobüregi nyomáskiegyenlítés zavarának, amihez viszont a mastoidüregnek köze van, tehát ha valaki nagyon kötözködni akar, a hámöbölnél tud. De a centralis perforáció, vagy krónikus mesotympanalis otitis esetén ez elég egyértelmű.

Most ki is jött egy review az Otolaryngology - Head and Neck Surgery-ben erről a kérdésről, akik azt írják, hogy "The current literature supports an evidence-based practice of not routinely performing therapeutic mastoidectomy in the chronic noncholesteatomatous ear but instead considering it only in cases where prior tympanoplasty has failed, antimicrobial resistance has been found, middle ear environment is found to be particularly unsuitable, or in the case of patients with sclerotic mastoids. Even then, tympanoplasty alone may still suffice." Szóval a reoperációnál, vagy valami nem cholestes, de ronda fülnél lehet szerepe, de ott sem egyértelmű, a többi nem cholesteatomás esetben evidencia, hogy nem kell rutinszerűen mastoidectomia. Meg hát mi a ronda fül (middle ear environment is particularly unsuitable), hehe. Persze a cikkírók főleg a költség oldaláról nézték, mármint, hogy felesleges költség, de a beteg oldaláról nézve meg felesleges teher, rizikó.

Facebook-on is hirdeti az igét az AAO-HNS

2016.08.11. | HTamas |

Címkék: internet

13590284_10157134285745387_1746089579474311541_n.jpg

fb_img_1470805398858.jpg

Ez csak 2 abból a 6 képből, amivel most már a facebook-on is hirdeti a helyes szakmai irányelveket az USA hivatalos fül- orr- gégészeti társasága, az American Academy of Otolaryngology - Head and Neck Surgery (AAO-HNS). Mindig is megemeltem a kalapom a netes ténykedésük előtt, nagyon innovatívan, jó érzékkel használják az internetet. Tetszik a honlapjuk, a facebook oldalukat is profin használják (lásd fenti hirdetések), van twitter fiókjuk, youtube csatornájuk, szóval próbálják minden olyan platformon utolérni a netező kollégákat, ahol nagy mennyiségben felbukkanhatnak. Vagy például a kongresszusukhoz már van letölthető ios és google play alkalmazás is, aminek a segítségével hozzá lehet férni a kongresszusi naptárhoz, az előadókhoz, térképhez, meg lehet osztani a közösségi oldalakon a kongresszusi infokat, stb. Egyébként a nettől függetlenül is jó a marketing csapatuk, mert ahogy arról már 3 éve is írtam, a fenti szakmai irányelveket az offline újságjukban is hirdették. Nincs semmi fölösleges rizsa, hogy "Tisztelt kollégák! A szakirodalom feldolgozása alapján arra jutottunk, hogy ...", hanem egyből nyomják az arcunkba, hogy "Ne írj fel szisztémás antibiotikumot sima hallójárat-gyulladásban!", és igazuk van. Elég megnéznünk a mai politikát, az egymondatos megmondások és megfejtések korát éljük, ami ebben a vonatkozásban szerintem kifejezetten működik. Sokkal jobban megjegyzem, hogy ne kérjek CT-t egy rekedt betegnek a gége megnézése előtt, ha arra egy ízléses háttérkép mellett egy mondatban hívják fel a figyelmem, mintha ugyanezt egy egyoldalas cikkből kellene kihámoznom.

Az aszpirin-kiváltotta légúti betegségben (AERD) szenvedők korszerű kezelése

2016.08.08. | HTamas |

Címkék: orr aszpirin asztma orrpolip deszenzitizáció leukotrién antagonista

Azért nem egyszerűen ASA triásznak (vagy Samter triásznak) tituláltam a betegséget, aminek korszerű kezeléséről az International Forum of Allergy & Rhinology-ban múlt héten jelentettek meg egy cikket, mert a szerzők sem úgy hívják, hanem AERD-nek, ez most a trendi. Tehát "aspirin-exacerbated respiratory disease" (AERD), remélem jól magyarosítottam.

Szegény ASA-sok AERD-esek az orrpolipos betegek közül is a rosszabb sorsúak, valami alsó- vagy felső légúti panaszuk mindig van, sokszor kell őket operálni, stb., szóvak nem egy kellemes ügy. Persze melyik betegség az, de az már másik kérdés. Mindenesetre náluk jóval nehezebb egy megfelelő életminőséget biztosító terápiás stratégia felállítása, és erre próbáltak meg javaslatot tenni portlandi kollégák. Ők a következőkben látják a siker kulcsát:

- Szalicilát diéta: Nagyon sok élelmiszer tartalmaz alapból szalicilátokat, amik ugyanúgy provokálják a betegséget, mint az aszpirin. Ilyenek például a szárított gyümölcsök, barack, szilva, avokádó, narancs, ananász, paradicsom, a bogyós gyümölcsök (szőlő is), fűszerek (chili, erőspaprika), magvak (pl. mandula), méz, gyógyfüvek. ITT egy részletesebb lista, hogy pontosan még miben van sok szalicilát, és miben kevesebb. Már van rá bizonyíték (ITT), hogy önmagában a szalicilát kerülése, szalicilát diéta javít a panaszokon, vagyis javíthat, mert azért ez nem minden esetben következik be sajnos.

- Leukotrién antagonisták: Először az asztmára adott leukotrién antagonistát (LT) szedett betegek számoltak be mellesleg arról, hogy az orrpanaszaik javultak, úgyhogy így került be a rhinológiába ez a kezelés. Szintén javíthatja az ASA-s AERD-es betegek panaszait.

- Deszenzitizáció aszpirinnel: Bajor Bence kollégánk foglalkozik komolyan ezzel a kérdéssel, és alapvetően jó tapasztalatai vannak. Ugyanakkor többek között mivel például az elején intenzív osztályos megfigyelést is igényel, hogy nem lesz-e az első fázisban komolyabb allergiás reakció, ezért alapvetően nem a deszenzitizációval érdemes kezdeni. Illetve egyértelműen hatékonyabb a deszenzitizáció, ha műtét után kezdik el. De nyilván, ha valakit meg évente 2x kell operálni, és a hagyományos gyógyszerek mellett nem uralhatók a panaszai, érdemes megpróbálni.

A fenti lista csak a relatív új kezelési módokat és lehetőségeket mutatja be. De alapvetően az ASA-s AERD-es betegeket is ugyanúgy kell elkezdeni kezelni, mint a sima orrpolipos betegeket, tehát lokálszteroid, esetleg szisztémás szteroid, és műtét az opció. Műtétnél szóba kerülhet egy kicsit radikálisabb megoldás kiterjedtebb polipózis esetén, viszont az atrophiás rhinitis lehetőségét szem előtt kell tartani, mielőtt mindent kirámolunk a beteg orrából. A jövőben egyébként itt is, mint minden krónikus gyulladásos betegségben szóba jön a biológiai terápia. Az asztmában már használatos omalizumabot már próbálgatják az ASA-s AERD-es betegek orrpanaszai kapcsán is, az eredmények biztatóak.

"Golfkocsi okozta fej-nyaki traumák gyermekeknél"

2016.08.05. | HTamas |

Címkék: trauma gyermek fül orr gégészet

golfcart.JPG

Nem vicc, az a cikk címe, hogy "Pediatric head and neck injuries due to golf cart trauma". Többször is el kellett olvasnom, hogy jól értem-e, és igen, TÉNYLEG OLYAN golfkocsikról van benne szó. Kiderült, hogy 10 év alatt (2003-2013) az USA-ban, átlag évi 312 golfkocsi baleset során összesen 1471 gyermek sérült meg, azaz nem kevés gyerekről van szó. Illetve ahhoz képest, hogy a golf jellemzően felnőtt sport, a sérültek 43%-a volt 16 év alatti. De van rá magyarázat: a felnőttekkel szemben a gyermekek jelentős része nem is a golfpályán, hanem otthon sérült, jellemzően úgy, hogy elütötték őket, vagy kiestek a golfautóból. Apa golfkocsiját a gyerkőcök otthon felügyelet nélkül elviszik egy körre, aztán irány a traumatológia. A cikk konklúzió az, hogy "Children are more vulnerable to golf cart related injuries, specifically to the head and neck". Hát ja.

Van egy másik konklúziója is: mindenből lehet cikket írni. Fel a fejjel, ha valaki úgy érzi, nincs jó témája! De van, bármi lehet az!