Facebookon követem a New England Journal of Medicine-t. Mindenkinek ajánlom, a NEJM mégiscsak a világ egyik legnívósabb orvosi újságja, és értenek hozzá, hogy a facebookon hogyan kell megjelenni. És ahhoz is, hogy mikor, és mit kell, kinek posztolni, például én az influenzám közepén találkoztam azzal a cikk-ajánlójukkal, ami egy olyan tanulmányt mutat be, mely szerint az influenza növeli a szívinfarktus kialakulásának esélyét (Acute Myocardial Infarction after Laboratory-Confirmed Influenza Infection). Pont jókor jött ez az info, nem volt elég bajom magával a vírussal... Ráadásul nem is kicsit növeli, egész konkrétan hatszorosára emeli az infarktus esélyét az igazolt influenza B fertőzés az influenza diagnózisának felállítását követő egy hétben, de elsősorban az idősebbekben. Ha letelt a hét nap, a kockázat lecsökkent az eredeti szintre. De nem csak az influenza B, hanem az influenza A, és más, komolyabb légúti fertőzés is, például az RSV (respiratory syncytial virus) is növelte a kockázatot a fertőzés során, de nem annyira, mint az influenza B.
Engem az érdekelt, hogy jó-jó, de igazából hogyan jön létre ez a fokozott kockázat, mi a pathomechanizmus? Amíg nem jutottam el a cikkben az idevágó és hivatkozott kutatásig (Role of acute infection in triggering acute coronary syndromes), addig elsősorban a lázat gondoltam a fő oknak. A láz növeli a pulzusszámot, és ezáltal jobban megterheli a szívet, és ezt nem mindenki bírja. Lehet, hogy ez nem egy rossz gondolat, de úgy tűnik, nem erről van szó. A gyulladás trombogén, vérrögképző hatást fejt ki az ereken belül, és a gyulladás okozta fokozott anyagcsere hypoxiát és hypotensiót okoz, ami végső soron egy stressz az érrendszerre. Tehát ez áll a háttérben. Egyébként ez a hivatkozott kutatás úgy általában beszél a gyulladás infarktus kockázat növelő hatásáról, tehát az influenzát be lehet esetleg mással is helyettesíteni. Például ugyanez a munkacsoport a tüdőgyulladás vonatkozásában is kimutatta a kockázat-növekedést (Cardiac complications in patients with community-acquired pneumonia: incidence, timing, risk factors, and association with short-term mortality).
Persze ezek azért elég fajsúlyos dolgok, nem holmi csip-csup gyulladásokról van szó. Illetve a másik oldalról megközelítve: nem az a mondás, hogy aki influenzás lesz, az a fertőzés hetében, vagy nem sokkal utána infarktusban meg fog halni. De idősebbekben, akik esetleg más szempontból is rizikócsoportba tartoznak, fokozottabban kell odafigyelni, és az oltást is talán érdemes jobban propagálni.
