Fontos kérdés, hogy szükséges-e rutinszerűen egy már ismert fej-nyaki malignus folyamat kivizsgálása kapcsán nyelőcsőtükrözést is végezni. Tehát nem az ismeretlen primer tumor kutatásáról van szó, ott magától értedődő, hogy kell, erről már írtam is. Hanem hogy van mondjuk egy supraglotticus carcinománk, aminek kapcsán altatásban endoszkópiát végzünk staging céllal, és hogy például ott kell-e.
A Laryngoscope Best Practice szekciójában most erről is írnak. A szükségesség eldöntéséhez pár adat ismerete elengedhetetlen.
- A fej-nyaki primer tumorok esetében nem ritka a szinkron második tumor előfordulása (0-11%), és ez lehet a nyelőcsőben is. Egy több, mint 3000 beteg bevonásával végzett taivani kutatás szerint átlagosan 3,8%-ban fordult elő nyelőcsőtumor már ismert fej-nyaki laphámcarcinomás betegeknél, amit így korai stádiumban sikerült felfedezni. Ez egyébként egy kiemelkedően gyakori előfordulást igazoló tanulmány, több más study szerint azért ennyire nem gyakori.
- Az ismert fej-nyaki tumor elhelyezkedése befolyásolja a szinkron nyelőcsőrák jelenlétének esélyét. Legkisebb eséllyel a szájüregi tumorok mellett találtak nyelőcsőrákot, ennek hátterében talán a HPV állhat. Ezzel szemben a hypopharynx rák mellett akár 15% esély is lehet nyelőcsőtumor meglétére. Ez a klasszikus carcinogén expozíció miatt lehet (alkohol (+ dohányzás)), és egyébként már ismert, mint "tápcsatorna tengely", amiről szintén írtam már 6 éve.
- A nyelőcső tükrözés nem veszélytelen. Egy 546 beteget felölelő stanfordi study során a tükrözésen átesett betegek 2,8%-ában alakult ki nyelőcső perforáció. A perforáció nagyobb eséllyel alakul ki merevcsöves endoszkópia esetén, mint a flexibilis szkópiánál.
- A képalkotó vizsgálatok egyre inkább fejlődnek, természetesen. Egyre kisebb tumort is ki tudnak mutatni, nő a szenzitivitás és a specificitás is, valamint vannak új modalitások, itt elsősorban a PET CT-t kell kiemelni.
A fentiek tükrében a Laryngoscope cikk a következőt ajánlja:
Szájüregi, vagy igazolt HPV pozitív fej-nyaki laphámcarcinoma esetén nem szükséges az oesophagoscopia. Akkor sem szükséges, ha a beteg több különböző jellegű képalkotó vizsgálaton is átesett, és egyik sem vetett fel eltérést a nyelőcsőben. Persze itt nem mondjuk nyaki röntgenre és ultrahangra, hanem MRI-re és PET CT-re kell gondolni. Viszont gége, és még inkább hypopharynx carcinoma esetén igenis javasolt a nyelőcsőbe is belenézni, pláne, ha csak egy modalitású képalkotó volt (és leginkább PET nem), mert ők fokozott rizikócsoport.