A cím persze szenzációhajhász, mert nyilván egy az orrüreget ábrázoló képalkotó vizsgálat során látható ferdeség az orrsövényen, amit a radiológusnak le is kell írni. De nem a képalkotó hivatott eldönteni, hogy egy betegnek műtétet igénylő orrsövényferdülése van, vagy sem. Egyszerűen a beteg panaszai és az orrsövény szemmel látható ferdesége kell, hogy eldöntse a kérdést. Ezt végre le is írták egy International Forum of Allergy and Rhinology cikkben.

A tanulmány szerint a CT elsősorban csak a hátsó csontos részen látja a panaszokkal és a fizikális vizsgálattal korreláló mértékűnek az orrsövényferdülést, de sem a porcos részen, sem a potenciális basalis léc környékén, sem a valvulánál nem volt érdemi összefüggés a CT kép és a fizikális vizsgálat között. Ez is megerősíthet minket abban, hogy felesleges önmagában az orrsövényferdülés kivizsgálására CT-t kérni.

A csavar ott van a történetben, hogy orrdugulást nem csak orrsövényferdülés okozhat. Lehet olyan szituáció, hogy ferde az orrsövény, de valahogy mégsem vagyunk 100%-ban meggyőződve, hogy csak az okozza a dugulást. Vagy esetleg olyan más panasz is van (pl. teltségérzés, kifejezett garati váladékcsorgás) ami alapján felmerül, hogy krónikus melléküreggyulladás is állhat a panaszok hátterében a septumdeviatio mellett, és az orrendoszkópia nem mindig tudja eldönteni a kérdést. Na ilyen esetben mégis szükség lehet CT-re, de ennek nem szabad rutinszerűen megtörténnie.