Az osztrák-magyar Politzer Ádám (1835-1920) az egyik első számú alakja volt a korai fülészetnek. Előtte még nem is nagyon volt olyan foglalkozás, hogy fülész, mivel nagyjából az 1800-as évek közepére tehető ennek az orvosi szakterületnek az önállósodása.

Albertirsán született, Kecskeméten és Budapesten járt iskolába, majd Bécsben tanulta az orvostudományt. Ott is kezdett dolgozni, 1861-től már mint a bécsi egyetem fülész tanára tevékenykedett. 1873-től társvezetője lett ugyanott a világ első, 20 ágyas fülészeti osztályának, amelynek járóbeteg rendelésén évi 12-15.000 fülvizsgálatot végeztek. Az egyik alapítója volt a világ első fülészeti újságjának, az Archiv für Ohrenheilkunde-nak, majd 1895-ben harmadmagával létrehozta az Osztrák Fülészeti Társaságot.

Munkásságából kiemelendő, hogy a világon ő publikálta az első jelentősebb fülészeti (otoscopiás) atlaszt 1865-ben. Az atlaszon kívül még számtalan könyvet írt, többek között fülbetegségekről, valamint fülanatómiáról és szövettani vizsgálatokról. Az anatómiai és patológiai munkásságának fontos része, hogy rendkívül sok fülészeti csontpreparátumot készített halottak koponyáiból, ezzel egyrészt normál anatómiai szituációkat is demonstrálni tudott, másrészt egyes kóros állapotok, betegségek megismerését is segítette.

Készített egy egyszerű, hordozható kvázi audiométert, azaz hallásvizsgáló berendezést. Ezzel már külön csont- és légvezetést is lehetett mérni. Ennél is fontosabb találmánya a máig nevét viselő Politzer-ballon, mellyel az orron keresztül a nem megfelelően működő fülkürtöt lehet nagyobb légnyomással kinyitni, hogy így egyenlítődjön ki a középfülben uralkodó nyomás a külső légnyomással szemben. A ballont jelenleg is gyakran használjuk fülkürtátjárhatósági vizsgálatra és terápiás célból egyaránt. Ezeken kívül, Politzer 1873-ban már a ventillációs tubusnak megfelelő csövet is helyezett be dobhártyába. Szintén az ő nevéhez fűzödik az otosclerosis felfedezése, első leírása, bár természetesen akkor még nem lehetett tudni a pontosabb molekuláris hátterét ennek a betegségnek. Az otosclerosison kívül kiemelten foglalkozott a középfülgyulladások szövődményeivel, a cholesteatomával, és a halláscsökkenések minden fajtájával.

Munkásságát kellő tisztelettel gondozza a szintén az ő nevét viselő nemzetközi fülészeti társaság, a Politzer Society.



(Képforrás: wikipedia)