A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

All star csapat a belsőfül hangerősítéséről

2010.06.15. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül belsőfül audiológia

A Hearing Research-ben publikáltak egy összefoglaló cikket a belsőfül hangerősítéséről. Már a címe is ígéretesnek tűnt: "The remarkable cochlear amplifier". Aztán akkor jött a döbbenet, mikor elolvastam a szerzők listáját: egyrészt 16-an írták, másrészt a szerzők feléről (Ashmore, Avan, Brownell, Dallos, Fettiplace, Hudspeth, Santos Sacchi, Petit) pedig tudom, hogy a legnagyobb ágyúk a hallásélettan kutatásában. Ehhez mérhető szerzőcsapatot még nem láttam.

A cikk apropója, hogy még mindig nem eldöntött tény, hogy a belsőfül halláserősítése, finomhangolása során milyen mechanizmus dominál. Egy biztos: a külső szőrsejtek végzik ezt a munkát. De a szőrök mozgása erősíti a hangot, vagy pedig a külső szőrsejtek méretének változása? Ez utóbbi a prestinnek köszönhető, mely a sejtmembránba épült, motorfehérjeként működő anioncsatorna. Ezt -természetesen- teljesen véletlenül fedezték fel akkor, mikor 1985-ben Brownell kísérletei során elektromos ingerlés hatására az izolált külső szőrsejtek összehúzódtak. Akkor ezt másodlagos jelenségnek véleményezték, mert a szőrök mozgása-mozgatása tűnt a logikusabb mechanizmusnak. Ott van a sejt, van rajta szőr, ami mozoghat. Akkor nyilván az mozgatja a rendszert, nem? Nem. Vagyis nem csak. Most már inkább az a vélemény, hogy nagyobb szerepe van a prestinnek, és kisebb a szőröknek.

Mindenesetre ebben a személyes hangvételűre vett koprodukcióban minden kutató elmondja a véleményét, a sorsfordító kísérleteit, sőt, még azt is, milyen kísérletektől várja a végső bizonyítékokat. Ha úgy vesszük, tálcán kínálják fel a garantáltan jó irányba vivő lehetőségeket másoknak is. Ez ilyen értelemben egy web2.0-ás cikk.

Kollégáknak abszolút ajánlott olvasnivaló!

süti beállítások módosítása